Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
\ A centennáriumi év első napja: A KISKŐRÖSI ZARÁNDOKLAT Lqhet-e mással kezdeni az 1948. ével, mint Petőfi megünneplésével? Azzal, hogy az élő magyarság alázattal meghajtja homlokát nagy fia emléke előtt szülőháza ajtajánál? Itt születeti, áll meg a mai magyar s elérzékenyül. Alacsony, nádfedeles ház, kicsiny udvar... Hisz valamennyiünket parasztság dajkált. A szó, a nyelv általa maradt meg s a földet a paraszt munkálta, védte, tartotta meg magyarnak. S adta nekünk a legmagyarabb költőt, hogy nemzedékek nmlva is épüljön verseiből a nép. Vájjon épült-e? S vájjon épül-e? A múlt nem bíztató, a jövő fehér lap s a jelen: itt vagyunk. 1848. Forradalom. Szabadságharc. Csodálatos eszmék, melyek' megdoboglattátok szíveinket, eljött-e a megvalósulástok ideje? Ezt kérdezi magában a kortárs, a krónikás, megrendültén a pillanattól, az ünneplő tömegtől, a fogadkozásoktól és a beszédektől. Egy ország van itt. A köztársaság elnöke, miniszterek, művészek, írók, hivatalnokok, munkások, parasztok és katonák. , -Kiskőrös ünnepelt. Voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy nem Petőfit ünnepli, hanem a vendégeket. Hozzájárult ehhez a rendezés is, mely, igyekezett a népet a kordonon kívül tartani. Belül, az ország krémjér mely eljött Petőfit ünnepeink kívül a nép, mely éljenez, tapsol s köztük a rendőrség. Úgy látszik, az ünnepségek rendezésének természetrajzát nagyon nehéz megváltoztatni. Merev osztályfalak ledőlhetnek. Fenekestül felfordulhat a világ, de. a hivatalos ünnepségek formái fennmaradnak. Azaz csak maradlak volna, ha törődött volna vele a nép, de nem törődött. Közel akart férkőzni vezetőihez s nem zavártatta magát. — ,.Itt születtem éti ezen a tájon“ — hangzik a szavalat. — Ezen a tájon, az lehet, de nem ebben a helységben. És nem ebben a házban — dörmögi egy7 szabadszállási parasztember — a napnál is világosabban bebizonyítottuk, hogy Petőfi nálunk született, ilt csak keresztelték. ~ » Maguk csak ne ágáljanak annyit.' Ágáltak volna érte 48-ban, oszt választották volna meg képviselőnek, ahelyett, hogy. .. Node ezt mindenki tudja. Azt azonban, hogy a centennáriumi emlékmű nem méltó sem a centennáriumhoz, sem Petőfihez, sem hozzánk, kevesen. El is határozták ott azon melegiben, hogy kicserélik még az év folyamán. Elvégre ha valamit rosszul csinálunk, azon lehet javítani s lehetőleg azonnal. Nem kell vele .a következő száz évig várni, itthagyni egy rossz emlékművet, melynek látása nem okoz valami különösebb elvezetek * A Magyar írók Szövetsége és a helyi Nemzeti Bizottság a Centennáriumi Bizottsággal karöltve rendezte ezt a zarándoklatot. A kiskőrösi színházban az írószövetség ünnepi ülést tartott Petőfi emlékezetére.» Gergely Sándor, az írószövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Major Tájolás Petőfi ,.Levél/Aranyhoz“ című versét szavalta el. Utána RéiKii József 1848 igazi jelentőségéről beszélt. — Néhány évvel ezelőtt,— mondta — 1944 március 20-ára egy másik évfordulóra, Kossuth 'Lajos halálának évfordulójára készült az ország. Az az évforduló gyalázaLba fulladt: 1944 március 20-át március 19-e előzte meg: a magyar történelemnek Majténynét és Világosnál is sölétebb dátuma. Nem árt erre emlékeztetni ma, á szabadságharc százéves, Petőfi születésének 125. évfordulóján. ‘ Petőfi Sándor arról beszélt, hogy' a magyar nemzet arcára századok kentek gyalázatot. Mi azzal vesződünk, hogy lemossuk a gyalázatot, amelyet az az egy nap kent -rá, egy' nap, de százados előzményekkel. — A múltban a reménytelen ellenzékben álló magyar demokratikus 51
