Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

tábor ünnepelte a bukott forradalom képviselőit és próbálta ébrentartaní a hivatalos magyar életből száműzött eszméiket. Ma a győztes, de­mokratikus tábor ünnepli őket, akik — ime — ha százéves késéssel is, de diadalmaskodtak. Kassák Lajos a szervezett munkásság Petőfi-kultuszáról beszélt, azoknak a munkásoknak Petőfi iránt való szeretetéről, akiknek forra­dalmi hevületük Petőfi költészetéből merített erőt a legsötétebb napok­ban és sokszor megoldhatatlannak látszó feladatók megoldására. Sza6ó Púi a parasztság és Petőfi viszonyáról szólt. A parasztság n a maga fiának érzi Petőfit, a puszták és a szabadság, szerelmesét. S ha a felszabadult parasztság felszabadult pusztái közepette most már majd a kultúrálódáshoz is eljut, Petőfi ott lesz minden paraszt-ház asz Lalán. Illyés Gyula az élő magyar költészet levegőjét varázsolta a kis­kőrösi színház többnyire pesti közönsége elé. Mély átérzéssel szavalta el versét, amelynek egyes szakaszai még sokáig ott csengtek a fülekben s valami különös szomorúságot árasztottak a szívekre: ... és nem volt hazának elég, hogy kitekintve vonatodból, elgondoltad az aratókról: mást érdemelne ez a nép. A kinti tömeg, a kiskőrösi parasztok, kék posztóruhájukbap a fér­fiak és szép, színes öltözékükben a nők, nem tudom, hallgatták-e, hallollák-e ezeket a sorokat. A mikrofonok rosszul voltak elhelyezve és ahol hallatszott valami, ott is recsegett, ropogott s a nép a vendégek­től nem7 fért a színházba. Végül, hogy a kiskőrösi parasztok asztaláról már a holnapi naptól kezdve ne hiányozzon a kenyér mellől, a Köztársaság elnöke átadta az ötszáz kqtét Petőfit az írószövetség ajándékát. Nem lovasbandérium, de a NéKOSz fiataljai kísérték ki a pesti ven­dégeket a. vonathoz, fáklyásmenetben, énekelve. A vonalban az írók és politikusok még mindig Petőfiről vitáztak. Arról, itt született-e vagy sem. Mindegy, pontos születéshelye, sírhalma­­helye ismeretlen. De ne legyen ismeretlen többé senki magyar számára, amit írt. Hegedűs Bite Dániel A 48-AS KULTŰRVERSENY HÍREI Az orosházi körzeti zenei verseny december 14-én, mint csaknem valamennyi verseny az országban, azt bizonyítja, hogy ez a meg­mozdulás hatalmas lépés a demokrácia új kultúrája felé. Ennek a versenynek ugyanis a legmegragadóbb mozzanata az, hogy a műsoron szereplő számok között még elvétve is alig találunk értéktelen műdalt, ú. n. magyar nótát vagy hasonló könnyű zeneművet.\ Az Orosházán szokatlan nagyságú, 400 főnyi közönségnek páratlan művészi élmény­ben volt része. Alig vették észre a hallgatók, hogy a verseny az éjszakába nyúlt. Az énekkarok versenyét az Ev. Gimnázium- Énekkara nyerte pontosan összetanult és remekül kidolgozott népdalaival. Az egyéni énekesek is népdalt választottak, így Tolvaj Júlia, az énekverseny győztese is. A hangszeres szólisták műsorán Mozart, Liszt, Beethoven, Csajkovszkij és Schumann zenedarabjai szerepeltek. A hegedűverseny győztese, Szokolai Bálintf Csajkovszkij Hegedűversenyéből játszotta éf a canzonettát. 52

Next

/
Thumbnails
Contents