Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
Él gyerek megszületéséhez mégis kénytelen vagyok 9 hónapot előirányozni. Ennél gyorsabban a legnagyobb gyorsaság mellett sem megy. Nos, a nevelés munkájának is megvan a maga belső munkatempója és aki a például felhozott népszaporodás külső-belső csínyja-bínját éppen csak hogy sejti is, tudhatja, hogy száz meg száz „bezzeg“-je van még ezenkívül innen és túl ezen a matematikai adaton kívül, hogy 9. Szaporáiban, piszmogó munkák, amik azonban velejárnak a dologgal és kikerülhetetlenek. Azt meg egyenesen tagadom, hogy áhítatos, harcias, áldozatos ember általában és pedagógus különösen nem akadna nálunk elég, csak nagyon kevés. Elhiszem, hogy eddigi tapasztalat szerint kevés van. De máris több van, mint 3 évvel ezelőtt és napról-napra szaporodik a számuk. Mert érdemes és lehetséges egy idő óta áhítatos, harcias, áldozatos életet élni. A demokrácia egyszerre ad szabadságot és emel igényt sok-sok ezer tudatos emberre. Sub pondere ereseit palma. A szabadságnak és az igénynek egymásra vonatkozásából születik sok-sok olyan pedagógus, akikből ezelőtt egy-ketlő, nagynéha, mutatóba ha akadt. Karácsony Sándor A VALÓSÁG FELÉ A második világháború legmegrázóbb élményeinek egyike a fegyveres harcok és a bombázások mellett a magyar társadalom észveszejtő tájékozatlansága, majdnem azt mondhatnánk: butasága volt. Mentségül hozhatnánk fel az évtizedek óta szakadatlanul működő hivatalos „népnevelés“ hatását, amely akarva-akaratlan beleszivárgolt mindenkibe. Azonban nem ez volt az egyedüli ok. A tényeket ennyire nem venni ludoimásui, ennyire hinni a nyilvánvaló hazugságoknak — ehhez egy olyan, ki tudja hány évszázadon keresztül kialakult közgondolkodás kell, amely következetesen mindig az ábrándokat választotta a valóság helyett. Az ábrándok és hazugságok hitele, a tények tagadása — ez volt az egyik fontos támasza a fasizmusnak a magyar társadalmon belül. De ugyanez maradt a támasza a felszabadulás után is mindenféle fasiszta és reakciós törekvésnek. Nem szabadulhatott meg ellenségedtől másképpen a magyar nép, csak hogyha gondolkodásában is egyre jobban visszatért a valóság világába. Mert aki nem ezt tette, azt továbbra is futófelhőként hajtotta ide-oda az ámítások és hazugságok szele. Az évszázados gyarmati sors lehetett az oka, hogy a magyar nép jókora része elveszítette ösztönös és tudatos tájékozódó készségét a világban. Ez az „értelmiségre“, a régi középosztályra áll elsősorban, de láthattuk elég jelét a népi közvéleményben is. Uraink nyugatról ábrándoztak, oda képzelték magukat s az országot. S mivel nálunk 455
