Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-07-01 / 7. szám

tekintetben súlyosabb még. mint 100 évvel ezelőtt. A progresszív állásfoglaláshoz mély bölcsesség, nagy történelmi belátás és mindenekelőtt a nép feltétlen szeretete kell. Mi a magunk részéről ellentétes világnézetünk ellenére is lelkesen és szívből tudnánk együttműködni mindazokkal, akik megértve népűnknek ehhez a mi új népi demokráciánkhoz fűződő nagy gyakorlati érdekeit, képesek lennének a reakcióval szembeszállva megkönnyíteni vallásos népünk találkozását és bizalomszerű eygy'éválását ezzel a- demokráciával. Szívből tudnánk együttműködni egy olyan papsággal, mely a demokrácia elleni apokaliptikus és ellenséges hadjárat, a bizalmatlanság és bizonytalanság terjesztése helyett egy új és jobb világ eljöttének hitével erősítené népünket a maga nehéz történelmi harcában. Mi mindenesetre hízunk abban, hogy lesznek, akik meg fogják érleni az egyház, a nép és. a demokrácia közös érdekeit és segíteni fognak egv egészséges fordulat létrehozásában“. — A reakció elleni harcnak egy másik, már lezárt fejezetét ismerteti Horváth Márton: ,.A munkásosztály egységes pártjának megteremtése a szociáldemokrata joblxddallal vívott harcban“ (T Sz 4—5). — A fejlődést, amit a Békepárt 1944 elején megjelent memoranduma óta elértünk, semmi sem dokumentálja jobban, mint a MDP programnyilatkozata a T Sz ugyanabban a számában. fíyapáy Gábor Szekjű Gyuláról írt cikkében (V 4) Szekfű politikai gondolkodásának alakulását vázolja új könyve, a ..Forradalom után“ alkalmából. Káldor György Szekfű könyvét Carr angol történész ..The soviet impact on Ihe western world“ című. mult évben megjeleni könyvével párhuzamba állítva elemzi. — Ferenczy Edmond beszámol a tájékoztatás, a sajtó szabadságáról rendezeti genfi nemzetközi konferenciáról (F 5).

Gazdasági helyzetünk múlt év végi állapotáról Szita János cikke ad átfogó képet (T Sz 12). Friss István tanulmánya (T Sz- 4—5) gazdasági életünknek a szocializmus felé vivő alakulását rajzolja meg. In/os István cikke (T Sz 2) idei költségvetésünket ismerteti. A T Sz idei 1. száma közli Leontjev szovjet közgazdász tanulmányát az új demokráciák gazdasági alapjairól. A munkaverseny jelentőségét és lehetőségeit ismerteti Nemes János (Vg 5) és Mód Aladárné (T Sz 4—5). Berci Andor cikke: „A hároméves terv és a dunai államok“ (F 2) rámutat arra, hogy a múltban Magyarországnak a szomszéd országoktól való |x>Iitikai elszigetelődésével párhuzamos volt a gazdasági elszigetelődés. Hároméves tervünk most gazdasági téren is megvalósítja a dunai országokkal való együttműködést. De a lehetségessé vált gazdasági együttműködés a népi demokráciák közt nem valamilyen mesterkélt dunavölgyi gazdasági blokk formáját ölti, hanem az egyes országok között önállóságuk fenntartásával kötött kétoldalú megállapodásokban valósul meg. Tehát nem a monarchia gazdasági egységéhez akarnak visszatérni a dunai népek, hanem saját érdekeik és fejlődési lehetőségeik mellett kívánják kiépíteni kapcsolataikat a szomszéd népekkel. —Lányi Kamilla ismerteli (Vg 1): mit ad a hároméves terv ifjúságunknak?—Ugyanő részletesen ismerteti és bíhílja Vargha Jenő ,,A lökés gazdaság a második világháború után“ című könyvét. Dorogi Márton a püspökladányi (V 1). Havas Gábor a kárászi (V 3), Sülé József a kerlai (V 5—6) földosztásról számol be részletesen. Tardos Tibor nagyobb riportja egy budapesti gumiárugyárról rajzolt képben mutatja be az államosított üzemek éleiét (Cs 6).

Fontos közigazgatási, igazságszolgáltatási és más aktuális jogi problémákra mutat rá Szebenyi Endre ..A gazdasági struktúra változása és jogrendszerünk elmaradása“ c. tanulmányában (T Sz 4—5),

Jelentőségének megfelelően számos cikk foglalkozik a szövetkezeti kérdéssel, bár egyelőre nagyobbrészt inkább beszámolók, mint elvi cikkek. Cseres Tibor gyümölcstermelő szövetkezetek munkáját ismerteti (V 2). valamint az esztergommegyei Maról-puszla szövetkezeteit (Cs 5), ifjabb Veres Péter a sarkadi szövetkezetei (Vg 2) s különösen figyelemreméltó Tóth Ferenc beszámolója vasmegyei, felsőszeleslei szövetkezetükről. Szántó Béla cikke egy jugoszláviai szövetkezeti tanulmányúiról számol be (T Sz 2), a T Sz 3 száma közli Kardelj jugoszláv miniszter cikkét: „A földmíves szövetkezetek helye a jugoszláv tervgazdaságban“. Fekete Gyula

441