Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-07-01 / 7. szám

irodalomtörténetek általában megfe­ledkeznek az irodalom anyagáról, a nyelvről. Pedig a szó és a gondolat között szerves összefüggés van: nem lehet az irodalom történetét a nyelv alakulása nélkül megérteni. Kár, hogy népszerű iránya néha felületessé teszi a könyvet, anélkül azonban, hogy (egybké'nt mindvégig izgató) érdekességét ezzel fokozni tudná. Sebestyén György BARABÁS TIBOR: Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról (Athe­naeum). Petőfi Sándor alakja, élete, mun­kája legendává lett. Bízvást elmond­hatjuk, versei visszakerültek a nép szájára, arcát idézgetik, tetteiről me­sélnek. Biztos vannak gyerekek, akik azt hiszik róla, hogy sosem élt s csak valami csudálatos mesehős, aki­be nagyapa belesűrítette a szép, for­radalmi élet minden nagyszerűségét. Barabás Tibor „levele“ ezt a le­­genda-Petőfit próbálja megint valósá­gos emberré visszavarázsolni, fogé­kony olvasó, és a társadalom jó is­­’ merőjeként rendezni önmaga s a nagy Szovjetunió írói számára Pe­tőfi roppant gazdag hagyatékát. ,,Pe­tőfi olvasása közben“ — ez is lehetne írása címe. Petőfire vonatkozó szub­jektív élményeiről számol be s írása épp meleg emberségével megragadó. Azt írja Barabás Tibor kis könyve előszavában, szavait a szovjet írók­nak címezve: „Önök, kik nagy for­radalmukban megvalósíthatták Petőfi álmait, verseiben ismét átélhetik az elnyomottakért lázadó szellem és szív viharzásait.“ Űgv tűnik, mintha vá­lasz is érkezett volna már erre a le­vélre. Nikoláj Tvihonov, az ismert szovjet költő, a Petőfi születésének 125. évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségen mondotta: „Mi, szovjet írók, egyik legnagvobb elődünket lát­juk Petőfiben, aki az emberek jólé­téért vívott szabadságharcot“. (—) KRÚDY GYULA: A magyar jako- i binnsok (Népszava). Majd egy évszázados csend után a Martinovics-féle összeesküvés az első forradalmi kísérlet a XVIII. század­ban. Krúdy Gyula Martinovicsnak, az összeesküvés szervezőjének port­réját igyekszik megrajzolni ebben a kis regényében. Martinovicsról sok rosszat, de nagyon kevés jót írtak eddig. S a szászvári apát tényleg az az ember, akiről sokmindent el lehet mondani. De azért több annál, hogy egy pár kellemetlen jelzővel el le­hessen intézni. Igaz, hogy rendőr­­kém volt, igaz, hogy a császár ke­gyeit kereste, igaz, hogy hihetetlen becsvágy égett szívében, de az is igaz, hogy túl mindezen, azon keve­sek közé tartozott, akik figyelemmel kísérték a francia forradalom esemé­nyeit és akik megérezték, hogy vi­lágraszóló revolució folyik s bele is akart kapcsolódni e nagyszerű moz­galomba. Krudvnál épp azt hiányol­juk, hogy ha már a magyar jako­binusokról ír, ezt, az egész össze­esküvésben tán leglényegesebb moz­zanatot nem emeli ki. Pedig épp a főhősnél nyilvánvaló, hogy tudatában van annak, a magyar állapotokon csak úgy lehet változtatni, ha a ma­gyar jakobinusok szoros kapcsolatba kerülnek a francia jakobinusokkal. Mindezeket nem tudjuk meg a re­gényből, de kárpótlásul megismer­jük a XVIII. századvégi Pest és Bées polgárságának életét. Török Bálint BABITS MIHÁLY: Amor Sanctus (Officina). 150 középkori himnusz. 15 éve je­lent meg először. A kritika akkori­ban és azóta is komolyan foglalkozott Babitsnak ezzel a művével, amely — figyelemre méltó módon — nép­szerűbb lett Dante-íordításánál is. A későbbi kritikai vizsgálódásoknak és méltatásoknak nyitányát maga a for­dító Babits adta, a kötet bevezető­jében. Mit is fűzhetnénk hát hozzá e könyvnapi új kiadás alkalmából? Népszerűsége magyarázatát. Nem véletlen, hogy mib fordít a költő és az sem, hogy mit mikor. Babits ma­ga is így magyarázza egy másik fordí­tási gyűjteményét: „háború utáni izga­tott évek mellékterménye, dacos me­nekvés..:' Az ..Erato“ volt ez a dacos menekvés és éppen — amint mondja tovább — ,,a testi szerelem kábula­tainak világába“. A lefordított világ, a kábulatot és menedéket nyújtó vi­lág, itt úgy jelent meg a fordító trianoni-ellenforradalmas jelenkora mellé, mint az optikában egyik szín­hez a másik: „komplementer“ párja. Ha a testi szerelem himnuszainak fordítása, az „Erato“ dacos menekvés volt, akkor mi lehetett Babits szá­mára két évtized múlva az isteni szeretet himnuszainak a fordítása? Mit jelentett 1932-ben az „Amor Sanctus“? 437

Next

/
Thumbnails
Contents