Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

I

2. Begyakorlás:

a) Olvastatjuk az írott és nyomtatott betűket.

b) Másoltatjuk írott alakban az írott és nyomtatott mintáról.

c) A betűkből összerakják a szótagokat.

d) Egy tagú szavakat és azonos szótagú két tagú szavakat raknak össze. (Pl. ól, ló. él, lé, mama, pipi.)

3. A tanult szavak felhasználásával kis olvasmányokat olvasnak.

MEGBESZÉLÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK

Az alábbiakban röviden közreadjuk az 1947 tavaszán befutott jelentésekben és a novemberi értekezlet harmadik napján felmerült gyakorlati tanácsokat. Csak az érdekesebbjét közöljük s azzal a tudattal, hogy a helytelen vagy a miénkkel éppen ellenkező vélemény is hasznos lehet, mert újabb gondolatokra inspirál.

A tavaszi jelentések (1. az Uj Szántás júliusi számának ,,Űr ír“ c. cikkét is; különösen négy problémacsoportot ölelnek fel:

1. Milyen az analfabéla tanfolyamok hallgatóinak összetétele?

2. Mik a tanfolyamszervezés nehézségei?

3. A szervezés módja.

4. Tanítás közben ajánlható módszeres eljárások.

1. A hallgatók összetétele.

Az analfabétizmust egyrészt külső köriilméngek, másrészt belső adottságok okozzák.

Külső körülmények: nagy távolság az iskolától, szegénység, amely gyermekkorban munkára kényszerítette a tanulókat, az életforma: pásztorok, cigányok tanyasiak életkörülményei.

Egyéni adottságok: szellemi fogyatékosság, szeingyengeség. nagyothallás, esetleg egyéb testi hiba.

45