Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
MIT JÁTSSZUNK? ív. Szimonov: Az orosz kérdés. Három felvonásban. Nyolc férfi és két női főszereplővel. Színhelye: szobák, időpont: 1946 nyarán és telén. Hosszú ideig állt a Nemzett Színház műsorán és vidéken is nagy sikerrel adták: a debreceni Dolgozók Kultúrszövetségének műkedvelői a 48-as kulturális versenyben, Hajdú megyében, az első helyezést érték el vele. Az orosz-amerikai kérdés problémástilt benne vagy mondhatnánk így is: a szocializmus és kapitalizmus, a tiszta emberség és a pénz rabszolgáinak poláris ellentéte áll előttünk drámai feszültségben. Sok vita követte előadását: a tendenciát illetően. Megnyugtatjuk a kétkedőt: az élet tendenciáját tulajdonították a darabénak, s aki az életnek hajlandó elnézni, felrótta a drámának. Napjaink kérdése ,,Az orosz kérdés" és ha elemi erővel hat, ha állásfoglalásra késztet, akkor már azért is teszi, mert ebben a kérdésben döntenünk kell. Szimonov nem hagyja nyitva a kérdést, a szocializmus emberségesebb világa felé vállalja a másik Amerikának, a Lincoln és Roosevelt Amerikájának útját. A darab 'szereplői újságírók, titkárnők, fellépésük tehát határozottságot, rutint, fölényt, sima modort kíván, így válogassuk meg őket. Hatásos.’ ha a szobadíszlet eléggé nagyvonalú; s ha bútoraink is jelképezik a kapitalista állam pazarló bőségét Háttérül használhatunk körfüggönyt. (Megjelent az Uj Magyar Könyvkiadó kiadásában. Ara: 4 Ff.) Csehov: Lakodalom. Egyfelvonásos. Hét férfi, három női szereppel és statisztákkal. A fellengzős, nagyravágyó polgárcsalád esküvőt tart s erre egy generálist jelentenek be előkelő vendégként. Generális persze nem akad az ismerősök között s így egy másodosztályú kapitányt fizetnék meg, hogy játssza a generálist. A kapitányban feltámadnak matrózemlékei s még az ünnepi szónokot is túlbeszéli élményeivel. A csalást nem lehet leplezni s kiderül az is, hogy a (matrózt csak vendégnek hívták, a huszonöt rubelt sem kapta még meg fellépéséért. Játékos kedvű, jól alakító szereplőkkel igen hálás darab s nem szükséges hozzá sem jelmez, sem különösebb díszlet asztalon, székeken s egy kis lakodalmi ünnepség illúzióját keltő dekoráción kívül. (Megjelent: Csehov: „A medve" c. kötetében. Kiadta: a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság. Ára: 8 forint.! Csehov: Háztüznéző. Egyfelvonásos. Két férfi és egy női szereplővel. A háztűznézőbe menő fiatal földbirtokos összevesz leendő menyasszonyával és apósával előbb a rét hova tar to zan dóságán, majd kutyáikon. A veszekedésből mégis házasság lesz, már persze inkább csak szánalomból és kényszerből, hogy a darab is heppienddel végződhessék. Amilyen olcsó a megoldás, olyan az a világ is, melyet Csehov nem kis reálizmussal ábrázol: felszínes, könnyelmű, lényegtelen dolgokat pro'blémává dagasztó, önző, üres. Földesuraink századvégi élete. A „Háztüznéző" alkalmas arra, hogy akiben még valami kis illúzió él erről a múltról, hát azt is eloszlassa. (Megjelent ugyancsak ,,A medve" c. kötetben. Ugyanígy a következő Csehov-darab is.) Csehov: A medve. Egyfelvonásos. Két férfi és egy női szereplővel. Színhelye: fogadószoba. ..Javakorabeli“ földbirtokos kölcsönpénzét megy megkérni egy fiatal özvegyhez. A sokat csalódott férfinak megtetszik a nő határozott fellépése és á tartozás behajtása helyett beleszeret. Szórakoztató darab, nagyobb távlatok nélkül. Csehovnak van „stílusa", már csak ezért is jól pótolja a selejtes egyfelvonásosokat, ha a könnyű szórakozásnál nincs több igényünk. Caragiale: Az elveszett levél. Vígjáték négy felvonásban. Tizenegy férfi és egy női szereplővel. Történik a századvégen, az első három felvonás szobában ill. teremben, a negyedik kertben. Caragiale, a románok Mikszáthja 1884-ben írta ezt a szatíráját s benne van a század-416
