Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
között. Hogy a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapokat és a Tavaszi Ünnepélyeket a városi a falusi kultúínapokat sok helyen sikerült megrendezni, ezt főképpen a versenyek során megszervezett kultúrgárdák segítségének ■köszönhetjük. A körzeti versenyek után, 1948. februárjában megkezdődtek a vármegyei versenyek. Míg a körzeti versenyek — részben selejtes,-- részben értékes anyagból táplálkozó — szétfolyó és homályos képe a múltat tükrözte elénk, a megyei versengek tiszlullabb és a demokratikus haladást megjelenítő képe bíztatásul szolgált a jövőt illetőleg. Ez részben már annak köszönhető, hogy a körzeti versengek során tett kiszállásaim alkalmával minden egyes esetben kiértékeltük a résztvevő szereplőkkel a lefolyt versenyeket, rámutattunk a hibákra és megjelöltük a további haladás útját. Ennek többek közt az is lett a következménye, hogy egymásután kaptam a kérdezősködő, tanácsot, felvilágosítást kérő leveleket az egyes csoportoktól vagy személyektől. Címeket kértek. Mit és hogyan tanuljanak, rendezzenek, stb., stb., minden levélre válaszoltunk. Az erelimény a megyei versenyeken már igen-igen meglátszott. A szolnoki Városi Színház színpadán egymásután zengett fel Bartók, Kodály kórusainak különleges szárnyaláséi hangja, a népdal kórusok tarka vibrációja; a klasszikus és preklasszikus remekművek mellett a munkásdalok új életre lendítő, új világot hirdető ritmusa és njeló<jiája. Már csak kevés volt a szirup és a művirág. , Az egyéni szereplők műsorában is csak elvétve akadt egy „Vágyom egy nő után“, meg „Holdvilágos-éjszakán... “ De voltak XVIII. századbeli kurucdalok, eredeti népdalok, komoly operaáriák. A hangszerszólisták műsora ugyancsak megnemesedett. (A körzeti versenyeken majdneifi csupa romantika volt. Itt már Kodály, Bartók, Veres művei is szerepeltek.) A szavalok műsora kifogástalan: Ady, József Attila, Kosztolányi, Petőfi, Arany, Zelk Zoltán, Illyés Gyula, Fodor József versei. A színjátszók*rej>erLoárjábau szerepelt: Madách: ..Ember tragédiája'-, Katona: „Bánk bán“, Gorkij: „Éjjeli menedékhely“, Darvas: „Szakadék“; Szigligeti: „Liliomfi“, Moliere: „Botcsinálta doktor“, stb. A produkciók legtöbbje felülmúlta a kisebb vidéki színtársulatok nívóját, némelyiké erősen. Csak a tudatos rendezés hiányzott még legtöbb esetben a tökéletesebb előadáshoz. Eredeti, érdekes volt a népijátékok és balladák dramatizált előadása. Hiba azonban itt még bőven volt, főképpen a „lúlrendezés“. Megmutatkozott a kultúrversenyeken az is, hogy a népi kultúra leginkább a vasútvonal mellett fekvő helyeken van emelkedőben és főképpen azokban a városokban,. ahol a lakosság túlnyomó része ipari munkás. Szinte mozdulatlanul áll a népi kultúra a vasúttól távol eső helyeken vagy kisebb településeken. \ Talán nem lesz érdektelen, ha megemlítem, hogy a kultúrversenyek Szolnok megyében' több mint 4500 aktív szereplőt vontak be a tevékeny 'munkába és kb 35.000 embert mozgattak meg, mint nézőt és hallgatót. Az elért eredmények alapján) és a központ ítélete szerint a vármegyénkben lezajlott "48-as kultúrversenyek, úgy a rendezést, mint a ' szereplők számát, valamint a teljesítmények nívóját illetően, országos viszonylatban az első helyen szerepelnek. Végűi megemlítem még. hogy a megyei rendezőség mindent elkövetett, hogy a versenyeket a kellő időben és a legnagyobb rendben bonyolíthassa le, amit leginkább az anyagi nehézségek hátráltattak, de végül ezeket is sikerült elhárítani. (Segélyt adtak: a vármegye, a város, a Magyar Művelődési Szövetség, a többi pénzt társadalmi szervek adományaiból teremtettük elő és kis részben a versenyek bevételeiből.) így a versenyek végül mégis a terveknek megfelelően, gördülékenyen folytak le. Csontos Sándor 415 t
