Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
láttunk. (Közülük többet felvettek a Táncművészeti Kollégiumba.) Tény, bogy a 48^as kultúrversenyek hatására egymásután alakullak népi tánccsoportok olyan helyeken is, ahol eddig nem voltak. Főképpen a diákok és cserkészek körében. Ez egyrészt örvendetes esemény, másrészt vigyázni kell, hogy el ne fajuljon ez a nagy igyekezet és félre ne Taroljon a dolog. Nehogy giccset csináljanak a legszebb és legértékesebb népi hagyományokból. Legjobban á szolnoki fiúgimnázium, a mezőtúri és túrkevei népi tánccsoportok szerepeltek. Ami az énekkarok teljesítményét illeti, az mindhárom műfajban (férfi kar, női kar, vegyeskar) a legjobb, legnívósabb volt. Több értékes karnagy tűnt fel a versenyek folyamán, akikre érdemes figyelmet -fordítani (Szolnok, Kisújszállás, Jászapáti). A versenyek elején felhívtuk a figyelmet a népballadákra. Eredmény: balladadömping. }Lv. is arra vezethető vissza, hogy nincsen vagy nagyon kevés a jó, helyes értékelő képességű, önálló szemlélettel és ítélettel rendelkező helyi kultúrvezető. Amiket fentebb elmondottunk a falvakról, az nagyjából áll a megye 6 városára is, kivéve Szolnokot, ahol a nagyobb kulturáltság külső és belső megnyilvánulásai mindenütt szembetűntek. Az egyes körzeti versenyek műsorát 7—9 tagú zsűri bírálta el. Ennek tagjai voltak: a Magyar Művelődési Szövetség kiküldöttje, a vármegyei főrendező és több helybeli bírálóbizottsági tag. A bírálóbizottság összeállítása bizony nem mindenütt volt szerencsés, bár legtöbb helyen teljesen megfelelt a követelményeknek és érvényre juttatta a központ bírálati szempontjait. Volt azonban egy olyan eset is, hogy az egyik táncversenyen egy hivatásos tánctanárnő is be került a zsűribe, aid a keleti hastáncot lejtő amazonnak nyolc pontot adott, míg a díjnyertes népi csojktrtnak csak egyet. De baj itt sem történt, a kígyó „elcsúszott“. Kiestek a műmagyar táncok lelkes kultiválói is. Érdekes volt megfigyelni különben, hogy a körzeti versenyek helyi bírálóbizottsági tagjai igen könnyen meghajoltak a vármegyei és a budapesti küldött véleménye előtt. Kevés önállóságuk volt. Hogy miért? Nyilváii mert nem voltak biztosak a tudásukban. A jövőben mindenesetre a zsűri kérdését is szabályozni kell. Országosan egyforma mértékkel mérő testületre kellene bízni az elbírálást, illetőleg először tanfolyamszerűén, kellene megbeszélni a szempontokat a zsűribe jelöltek meghívásával. A megyei versenyeken már szakemberekből álló zsűri működött. Milyen érdeklődéssel kísérte a falvak népe a versenyeket? Erre a kérdésre a legegyszerűbb felelni: óriási lelkesedéssel. És minél kisebb volt a falu, annál nagyobb volt az érdeklődés, ami megint igazolja, hogy igenis van kultúrigénye a falusi embereknek. Miután pedig, a kisebb helyeken ritkábban juthatnak hozzá,a kultúra italához, mohón habzsolják, ha néha hozzájutnak. (Sajnos sokszor .nem is nézik, mit habzsolnak!) Ha a falu legnagyobb helyiségében tartották is' a versenyekét, az majdnem minden esetben szűknek bizonyult. Ha naponta két ízben volt verseny, ' akkor is bőven megtelt a terem, sőt még az ablakok alá is jutott a közönségből. Ami a társadalmi rétegeződést illeti: a fizikai dolgozók érdeklődése volt a nagyobb, de az értelmiség is szép számban jelent meg. Nem lehet azonban ugyanezeket elmondani városi viszonylatban is. Minél nagyobb volt a város, annál kisebb volt az érdeklődés aránylag. Az is igaz viszopt, hogy ez sok esetben a helyi rendezőség jó vagy rossz munkájától függött. A legnagyobb érdeklődést a tánc, utána a színjátszás és az ének váltotta ki, körülbelül egyenlő arányban. Városban az énekkari versenyek nagyobb közönséget vonzottak a színjátszásnál, ez érthető is. ■ t A kultúrversenyek kapcsán sokfelé megélénkült a falu kulturális élete. Darabokat kerestek, kutattak, megismerkedtek sok új művel. Üj énekkarok alakultak (Szolnokon pl. 10). Új színjátszó csoportok álltak munkába. A versenyek befejezése után nagyobb lett a közönség igénye, több előadással igyekeztek azt kielégíteni. Több helyt rendszeresítették az irodalmi estéket, népi táncbemutatókat. Megindult a műsorcsere az egyes falvak 414
