Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-07-01 / 7. szám

zenei képzettségét és a tapasztalt hiányokat lehetőség szerint pótolni..Be kell mutatni a zeneirodalom lehetőségeit, gramofonlemezek és éppen folyó hangversenyek segítségével és megbeszélések formájában sorravenni a legjobb zenekarvezetés összes kérdéseit. A tanfolyam anyagát megfelelő személyek előre dolgozzák ki, lehetőleg olyan rugalmas keretben, hogy az a lánfolyarhon tapasztalt szükséghez azonnal igazítható legyen. Más nehézségek vannak a kötőanyag beszerzésével. Magyarországon és az országon kívül is ma általában hangjegy hiány van, a fővárosi nagy­zenekarok is állandóan küszködnek a kölcsönzés és beszerzés gondjaival. Lehetséges volna azonban a mai adottságok mellett is egg szerényebb központi hangjegytől felállítása, ahonnét az igényelt művek kölcsönözhetők lennének. Ez vonatkozik a már meglévő irodalomra. Gondoskodni kellene azonban külön arról, hogy új, megfelelő zenekari irodalom is keletkezzék. Bartók és Kodály és más mai jelentős komponisták műveinek túlnyomó többsége kisebb zenekarok számára hozzáférhetetlen éppen az apparátus elégtelensége miatt. Tehetségesebb fiatal zeneszerzőink pedig eddig nem .sokat gondoltak a kisebb zenekarokra, másrészt Bartókon, Kodályon és Sztravinszkijn tartva szemüket, nem igen írtak olyan műveket, amelyek szerényebb technikai kivitel keretében és az új zenei eredmények általános szellemi nyelvezetén közvetlenül fordulhatnának a felemelkedni vágyó tömegekhez. Ezalkalommal nem az utóbbi időben folyó zenei slílusvitákra célzunk. hanem arra az egyszerű körülményre, hogy • fiatalabb zeneszer­zőink írás közben mindig a fővárosok nagyzenekaraira és a zenei elit­közönségre gondolnak. Pedig az új zenei eredmények már alkalmasak arra, hogy ebben a zenei stílusban kisebb keretű, technikailag egyszerűbb, de szellemileg teljesigényű,- értékes és értelmes zenekari művek keletkez­zenek. Nem szükséges és nem is lehetséges, hogy minden zeneszerző egyben merész újító is legyen, ez ellentétben állna a tömegek nevelésére irányuló szándékunkkal is. Nekünk ma a meglévő eredmények felhasz­nálására és szétszórására van szükségünk. Kodály mondta egy helyen nagyon találóan, hogy sóiét lenne a csillagos égbolt, ha a másod- és har­madrendű csillagok fénye nem világítaná. A kiszenekari irodalom fejlesz­tésének kérdését hasonlóan központiad kívánatos ébrentartará, mert a kinyilvánított szükséglethez idővel mégis csak megszületnek a kívánt i alkotások. Szükséges a szerv, .amelyik állandóan foglalkozik az igények közlésével. Legbonyolultabb feladat a zenekari tagok és hangszerek szaporítása. Magyarországon fúvóshiány van és ezzel a nehézséggel eddig még a nagyobb zenei intézmények sem tudtak eredményesen megbirkózni. Vannak városaink, ahol Mozart, Beethoven, Bartók, Kodály slb. műveit nem lehet előadni, vagy klarinétos vagy fagottos hiányzik vagy más fontos fúvós- és ütő­hangszeren nincs aki játsszék. Fokozottabban áll mindez az üzemi zene- * karokra, ahol végül is nem hivatásos muzsikusok adják a zenekart. A zenekar fejlesztésének a kérdése azonban mégis annyira fontos, hogy a legnagyobb üzemek vezetőit és üzemi bizottságát bátran megkereshetjük ezekkel a kérdésekkel. Azzal, hogy egyes alkalmakra kölcsönkért zenekari tagokkal egészítik ki a zenekarokat, nem megyünk előbbre. A zenei műveltség megszerzése megérdemli azt a kisebb áldozatot, hogy az üzem a hiányzó zenekari tagokról önmaga próbáljon gondoskodni. Éhhez segít­séget nyújtanak a már létesített és még létesítendő zenei szakirányú népi kollégiumok és más zenei szakiskolák. Minden nagyobb üzem saját kebe­léből küldjön tanulni vágyó, tehetséges fiatalokat különböző fúvóstansza­kokra vagy a szükségnek megfelelő egyéb hangszeres tanfolyamokra. . Mindennek megszervezéséhez azonban továbbra is központi irányítás szük­séges. amely eligazítási, segítséget, tanácsot nyújt az egyes üzemek szellemi vezetőinek. A népi kollégiumok ilyen célok szolgálatáért is alakultak, használjuk fel ezt a lehetőséget. A tanulás lehetőségét ezen a téren is meg kell nyitni mindenki számára, de különösen meg kell könnyíteni azoknak, akik tudásukat közvetlenül a közösség szolgálatába állítják.' Ez végúlis anyagiakban is kevesebbe kerül, mint az állandóan ismétlődő zenekari tag­kölcsönzés. Az Országos Kul hírversenyek meggyőzően mutatták be a magyar társadalom eddig háttérben élő fiainak érdeklődését és ígériyét a 410

Next

/
Thumbnails
Contents