Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-07-01 / 7. szám

üzemek dolgozóinak zenei műveltségéi ugyanígy nem szolgálja a mandolin sem. mert ennek a hangszernek és a különböző fajtáiból összeállítóit zenekarnak nincsen értékes irodalma és átiratok készítésére is alkalmatlan. A Győri MÁVAG szalonzenekara egészen kis létszámán kívül egyoldalú rézfúvós összeállítása miatt eleve alkalmatlan bárminőiéig zenekari teljesítményre.

Az elbírálásnál az előadás és a műsorválasztás egyaránt számi tott. A két tényező figyelembevételével feltétlenül legértékesebb teljesítményt nyújtó Zenei Gimnázium Szimfonikus Zenekarát mégis 'a második helyre helyezte a bírálóbizottság, mert hivatásos muzsikusok zenekaráról volt szó. Ez a zenekar, szólista közreműködésével Bach lí-dur hegedűversenyét adta elő, eléggé kiegyenlített ritmuáokkal és tempókkal; jól átgondolt dinamikával, jó készségű karmesterrel. Szerintünk ennek a zenekarnak nem lett volna szabad ebben a versenyben rész Lvennie, mert aránytalanul előnyösebb feltételek inellett érte el a valóságban a legjobb eredményt. A Budapesti Zenei Gimnázium tanulói nyilvánvalóan azért iratkoztak be ebbe az intézetbe, mert hivatásszerűen kívánnak a muzsikával foglalkozni. Nem mérkőzhetnek velük tehát azok a muzsikusok, akik legnagyobbrészt nyolcórai testi munka után vehetik csak kezükbe hangszerüket az üzemi próbatermekben. Kiszenekari és vidéki viszonylatban figyelemreméltó tudással és technikai biztonsággal szerepelt a Tatabányai Bányazenekar, a Zenei Gimnázium vonószenekarától most eltekintve vitán leiül az első helyet érdemelte volna, de attól műsorválasztása miatt elesett. „Bánk bún‘-egyveleget adtak elő megbízható fúvóskarral és bizloskezü karmesterrel. Énnek a zenekarnak az előadásán érezhető volt, a zenekar többévtizedes múltja, a tatai bányászok patinás zenekari hagyománya. Mégis helyesnek kell a bírálóbizottság magatartását. elfogadnunk, mert Erkel művészete kívül esik a mi célkitűzéseinken és semmiképpen sem állítható múltának a műsorváiaszlásnál. Ilyen meggondolásokkal került az első helyre a Budapesti Vízművek Zenekara, amely Mendelssohn „Ilebridák“ c. művét megközelíthető és elfogadható előadásban játszotta.

A 48-as Országos Kultúrverseny megrendezése többek között azért is igen hasznos volt, mert seregszemlére és pontos helyzetfelvételre adott alkalmat. Felszínre kerültek és megvizsgálhatókká váltak különböző kérdések és nehézségek, amelyek az üzemi zenekarok fejlődéséhez tartoznak. Első helyen áll ezek közötL a zenei anyag kérdése. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a komplettebb zenekarok sem játszanak olyan műveket és olyan szerzőket, amelyék megfelelnének a korszerű zenei fejlődésnek és a természetes zenei igényeknek. Ugyanezen a versenyen egv másik zenekar is (Öbuclai Goldberger Gyár) előadta a „Bánk bán “-egyveleget, a Roesscmann és Harmatta Gyár szalonzenekara egy Offenbach darabot játszott és így előnyösen emelkedett ki a műsorból a Kőbányai Dohánygyár Csajkovszkij ,,Diótörő“-szviljének részleteivel. Amikor a verseny végeztével a bírálóbizottság tagjai a karnagyoktól a műsorválasztás szempontjai felől érdeklődtek, kiderült, hogy az igényesebb muzsika iránti készség fejlődőben van, de a megfelelő zenekari anyag nem szerezhető be. Természetesen akadtak olyanok is, akiknek eddig még nem jutott eszükbe, hogy Mozart. Bach, Haydn és más nagy zeneszerzők kisebb zenekarra írott darabjait közvetítsék és népszerűsítsék az üzemi társadalom körében. Mindezzel szoros összefüggésben áll a megfelelő zenekari tagok és hangszerek hiánya, amely a legjobb szándék esetében is olykor igen szűkre szabhatja a lehetőségeket.

A tapasztaltak alapján önként három részre tagozódik az üzemi zenekarok előrelendítésének kérdése. Gondolnunk kell a zenekarvezetők legjobb kiművelésére és tájékoztatására, a szükséges kóla anyag előteremtésére és a zenekari tag és hangszerhiány leküzdésére. Mindhárom feladatkörben szép és a legjobb értelemben vett jövőépítő munkát végezhetne kellő megszervezeltséggel valamely köz]>onti szerv. A felmerült kérdések ugyanis országos viszonylatban annyira közösek, hogy egy megfelelő központi irányítás látszik a legcélravezetőbbnek. Gondoskodni kellene elsősorban egy rövidebb-hosszabb tanfolyamról a zenekarvezetők számára. Ezen a tanfolyamon hozzáértő vezetővel felüt kellene vizsgálni a zenekarvezetők

409