Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
áradhattak a mesék, csak éppen az volt a baj, hogy mindegyik útbaigazító más jelentést értett bele a semmit se jelentő művekbe. Legújabb művészetünkben megint egyre fontosabbá válik a téma, az ábrázolás De ez nem azt jelenti, hogy most már a tárlatvezetőnek novellásítani kellene a kép mondanivalóját. Amit a kép mond; azt látni lehet rajta amúgy is, amit meg hozzá költenénk, az nem teszi érthetőbbé magát a képet. De hogy kinek a műve,, mikor keletkezeit, milyen más - művekkel rokon, mivel billentette előbbre alkotója a művészetet, az mind érdekes és elmondandó. Különleges technika vagy mesterségbeli jogás szintén'megérdemel néhány szói. Ila aztán már végeztünk a tárgyi ismeretekkel, akkor keríthetünk csak sort a mű tüzetesebb elemzésére, fölfogásának, irányának, ember- és társadalomábrázolásának jellegzetességeire. Társadalmi összefüggéseket nemcsak maguknak a képeknek a mondanivalójából deríthetünk fel. hanem a művész pályafutásából is. Jobb, ha néhány világos értelmű képnek mondjuk csak el a társadalmi jelentőségét (Derkovits: ,.Három nemzedék“, Nagy Balogh János: „Kubikusok“), mintha erőltetve préseljük ki mindegyikből a tanulságot. Természetes, hogy a közömbösség is állásfoglalást takar, de mégis kár semmitmondó művekre sok szót vesztegetni. Akármilyen tájékozottnak sejtjük is a hallgatóságot, nem jó halmozni a céhbeli szakkifejezéseket. Nem szégyen a legkezcletén kezdeni, hogy mi a kép és mi a szép, s ha csak lehet, szóra kell bírni az embereket. Sajnos legtöbben hozzá vannak szokva, hogy a legközvetlenebb érdeklődést -is szónoki kérdésnek tekintsék és némán megvárják rá a beszélő választ. De azért pár perces kapacitálás árán kaphatunk egypár sommás véleményt a művekről és ezek nyomán jobban vezethetjük a beszéd menetét. Ha nagyon biztos a dolgában a vezető, akkor egypár merész bevezető állítással vitára ingerelheti az embereket. Kiélezni sose árt a magyarázatot: legjobb és legrosszabb képet, formalistát és realistát, régit és újat egymással szembeállítani. Tisztelnünk kell a nagyközönségnek azt az igényét, hogy „látni akar“ valamit a képen, hogy ábrázolást keres, de nem engedhetjük, hogy ez a kívánság a giccses képek szeretetévé sekélyesedjen. Komoly igényességet fejleszthetünk ki, ha mindig rámutatunk a téma mellett a művészi értékekre vagy értéktelenségre. Vitéz Mihály NÉPI KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK Az országos 48-as kultúrversenyek hatalmas eredményeket hoztak. Megmutatták, hogy "a népünkben élő tehetség — helyes irányítással —' jelentős értékeket tud produkálni. A Magyar Művelődési Szövetség a szabadművelődési szervek segítségével most — a kultúrversenyek mintájára — képzőművészeti kiállításokat rendez. Szükség van erre, hogy a képzőművészetek kevésbbé hozzáférhető. nehezebben íölszínrehozható erői is megnyilvánuljanak. Országos követelés volt ez. A kultúráiét vidéki irányítói hívták föl a kiállítások szükségességére a Művelődési Szövetség figyelmét. A kezdeményezés már idáig is szép eredményeket tudott megmutatni. A képzőművészeti kiállítások anyaga a 48-as kultúrversenyhez hasonlóan szintén versenyszerű keretben kerül a közönség elé. A kiállítások rendezői megtartották a kultúrversenyeken jól bevált körzeti beosztást és ezzel mintegy állandósították e kulturális területegységeket. Eddig mintegy 404
