Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
SZABADMŰVELŐDÉS ÉS POLITIKA Az Űj Szántás legutóbbi száma rövid beszámolót közölt a révfülöpi konferenciáról. A cikk jelezte, hogy az értekezlet anyaga nyomtatásban is megjelenik s a minisztérium eljuttatja majd a szabadmüvelődés minden munkásához. Ez annálinkább kívánatos, mert a konferencia kétségtelenül határkövet jelent a szabadművelődés éleiében s azoknak a szellemi hullámoknak, amelyeket vert, el kell gyűrűz niök a művelődés minden munkásához. Alább nehány gondolatról akarok számot adni. amelyeket a konferencia vitái indítottak el bennem. 1. A konferencián nagy nyomatékot kapott a tömegek politikai nevelésének kérdése. A szabadművelődési munka három év előtti nyitányaként a minisztérium „Szabadnevelés“ című kiadványa 1945-ben is hangoztatta már a politikai nevelés szükségességét és fontosságát. „A letűnt világ urai — olvassuk ott — különösen is óvtak minden társadalmi réteget a helyes politikai tájékozódástól, a szociológiai műveltségtől és a helyes iörténelemszemlélettől. V szabadmüvelődés legelső feladata tehát az, hogy a politikai műveltség hiányát pótolja.“ Természetesen jogosan merül fel a kérdés: mit kell értenünk „helyes“ politikai tájékozódáson1 s a kérdésié ma kétségtelenül egyértelműbb és határozottabb feleletet lehet adni. mint három évvel ezelőtt. A piai helyzetnek abban van a nagy újságja s a révfülöpi konferencia éppen'atekintetben jelenthetett választóvonalat mull és jövő között, hogy a politikai nevelés feladatai ma egyértelműbben, élesebben és határozottabban fogalmazhatók meg, mint bármikor megelőzően. A révfülöpi konferencia azonban éppúgy hangoztatta, mint minden eddigi értekezlet is, hogy politikán nem pártpolitikát, hanem egyetemes nemzelpolitikál kell érteni. Az előbbit továbbra is a pártszervezetek vállalják és végzik. A szabadművelődés munkása tehát tévesen értelmezné az új helyzetet, ha ezentúl abban látná a Tnaga feladatát, hogy a politikai agitáció lerén keli verseny tfutnia a párlfunkcionáriusokkal. Ez reménytelen vállalkozás is lenne. Akit ilyen hamis becsvágy hajlana, bizonyos, hogy szánalmasan lemaradna a versenyben. Már máskor is hangoztattuk e lap hasábjain, hogy hasznos és jó művelődési munkát csak úgy végezhetünk, ha azt a társadalmi fejlődés - szolgálatába állítjuk. Nos. politikai nevelésre jórészt éppen azért van szükség, hogy ezt a feladatot megoldhassuk. Politikai műveltség nélkül ugyanis nem érthetjük meg a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, nem foglalhatjuk el a fejlődő társadalomban .a magunk helyét, nem ragadhatjuk meg s nem végezhetjük el ott művelődési feladatainkat sem, nem tarthatunk lépést a fejlődéssel. A tömegek politikai nevelésének ez a körűiméiig ad roppant jelentőséget. Lenin figyelmeztet rá, hogy a politikának nem szabad elszakadnia a tömegektől. Ez a veszedelem ott ólálkodik minden gyakorlati politika sarkában. Még fokozottabban olyankor, amikor a fejlődés forradalmi lendületet vesz. A veszedelem elhárítását esetleg politikai propagandával is 391
