Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-07-01 / 7. szám

FELNŐTTEK NEVELÉSE

— Negyedik közlemény —

X.

Körülbelül századmagamnial vagyok egy táborban. A jelenlévők többsége húsz éves elmúlt, de harmincötödik életévét még nem töltötte be. Lányok, asszonyok, fiúk, férfiak vegyesen vannak s egyforma arányban. Falusiak, városiak, paraszt, munkás, értelmiségi családból származók, akiket egycsomóba rázott az a tény, hogy valamennyien gimnáziumot végeztek, az egyetemet pedig vagy most végzik, vagy nemrégen végezték el. Ez a körülmény ugyan némi egyoldalúságot kölcsönözne nékik, ennek fejében azonban meglehetős percentben (több, mint fele) veitek részt átképző tanfolyamokon; pártiskolát végzettek és pártfunkcionáriusok is akadnak köztük. Az egész tábor úgy viszonyuk az egész országhoz, mint a vásárba vitt mustra a garmadához, amelyből találomra kimarkolták. Viselkedésük mindenesetre jellemző és tanulságos.

A tábor élete kötetlen. Nincs kimondott napirend, az alkalmakat beharangozzák ugyan, de a megjelenés és részvétel rajtok nem kötelező. Hiányzanak az obiigát meghívott előadók, még pontosan körvonalazott program sincs. 'Arról beszélgetünk, ami problematikus és időszerű. Mindez, persze, csak az első nap délutánjáig van így. Délelőtt kirobban kiből-kiből a sok kérdeznivaló: dialektikus materializmus) marxista-leninisták, kommunizmus, Oroszország, Isten, biblia, vallás, egyház. Aznap este éjfélutánig tart a tábortűz, aznap éjjel csak egészen kevesen alusznak s azok is csak egészen keveset. Másnap reggel már alig hiányzik egy-két ember a közös megbeszélésről, délutánra azok is előkerülnek s attól kezdve táborzárásig együtt az,egész társaság. A hangulat- azonban második nap délután is még nyomott, mogorva, sőt morcos. Megérzik még a résztvevőkön, hogy szembenálló pártokra szakadtak s készek bármely pillanatban egymásnak esni, csak a megfelelő alkalomra várnak. Viharelőtti atmoszféra veszi körül őket. Belőlükmagukból a villamos feszültség minduntalan kisüléssel fenyeget.

Csak lassacskán jövök rá, hogy ezt az atmoszférát még hazulról hozták magukkal a táborbaszállók. Odahaza ez veszi őket körül állandóan s még azokra is hat, akikből pedig nem árad. Hogy legyen az olyanoknak jó kedvük, akiket szünös-szünlelen fcatasztrófa-hangulat környékez. Ezek, szerencsétlenek, még jobb belátásuk ellenére is ilyenek.

385