Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-06-01 / 6. szám
Valószínűleg sem idealista, sem materialista filozófusok nem értenek egyet a szerző minden állításával, azonban mindenfajta filozófus és minden olvasó egyet ért abban, hogy jó, hogy ez a könyv megjelent, boldogan teszi ki magát minden olvasó a tények hatásának, a kultúrpolitikusok külön is hálásak lehetnek, hogy a művelt országokban közismert tények most már a mi népünk közkincsévé is válhatnak. De ez a könyv nemcsak ajándékoz, hanem újabb igényeket is támaszt Ez általános tájékoztaló után nagyon megkívántuk, hogy Plánokról, Einsteinről, általában a XX. sz. természettudósairól és ezeknek a modern életre gyakorolt hatásáról meséljen nekünk Koczkás Gyula legközelebb sokkal részletesebben. Azt is kérjük, hogy minél több legyen az olyan leírás, mint amit az atomról ad (ha az atomot Bazilika nagyságban képzeljük el, az atommag alig látható, az elektronok pedig legfeljebb gombostűfej nagyságúak), mert mi laikusok az ilyen szemléletes képeket értjük meg igazán s talán jó, ha azt is tudja, hogy nagyon felvillanyoztak távoli asszociációi, különösen az, amelyben a távolbalátás lengyel és orosz feltalálóiról szólván arra utal, hogy talán a kél ország mérhetetlen távolságai izgatták a két tudóst e probléma megoldására. E könyv elolvasása után alázatosabb lesz az ember és nagyobb a tudománya. Barczán Endre ÉLJÜNK ÉRTELEMMEL LUKÁCS GYÖRGY: A marxista filozófia feladatai az új demokráciában (Budapest Könyvkiadó). Nem könnyű olvasmány ez a vékony könyvecske, már csak azért sem, mert sűríti a problémákat, hatalmas témakörök tömény vázlatát adja. Alapgondolata: a filozófia szoros kapcsolatban van a politikai, gazdasági és társadalmi élettel. A népi demokráciákban történt változások tehát új feladatokat rónak a marxista filozófiára. Egy sereg régi tételt át kell fogalmazni, egy sereg fogalomnak új tartalmat adni, egy sereg új jelenséget, problémát tudatossá tenni. Ez a kis könyv, mely különben Lukács Györgynek a marxista filozófusok milánói értekezletén elmondott előadását tartalmazza, iskolapéldáját adja, hogy kell marxista módra önállóan gondolkodni. Egy pillanatig sem rágódik az író iskolás tételeken, minden mondatával a valóságot fogalmazza meg. Számára a marxizmus nem jelent korlátokat, sokkal inkább a való világ megértésének kulcsát. A felszabadult gondolkodás ereje érzik minden egves során. Sorra veszi az új demokrácia, a kulturális élet, a népi demokrácia előtti koroktól kapott örökség, az jetika, a vallás, és a nemzet aktuális problémáit. Valamennyit azzal kapkapcsolatban, hogy a háború befejezése óta Európa jónéhány országában döntő politikai és társadalmi változások történtek. Akik átéltük ezeket a változásokat, Lukács Györgynek minden tételéhez konkrét élményeinket kapcsolhatjuk hozzá. Az egész könyv úgy tűnik, mintha végső magyarázata volna mindennek, ami az utóbbi években körülöttünk történt. Bonyolult események sorozata válik logikussá, világossá, könnyen érthetővé. Ezt a könyvet azoknak is el kellene olvasni,” akik nem képzett filozófusok. A demokrácia minden gyakorlati munkásának oda kellene adni a kezébe. Demokráciánknak ma még szomorúan kevés önálló gondolkozásé, meggyöződéses kádere van. Pedig egészséges társadalmi és szellemi élet kialakulásához nem elég, ha az emberek csak a másoktól kapott utasítások végrehajtásában hűségesek. Ez a kis könyv sokakat segíthet benne, hogy sájátjukévá váljék a marxista filozófia, .mindennapi életük biztos kalauzává. Vargha Domokos 377
