Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-06-01 / 6. szám

Sajnálatos módon hiányoztak még a könyvnap programjából a szakkönyvek. Egyedül Somogyi Imre könyvének új kiadását (Püski) említhetjük ebben a vonatkozásban. Az elmúlt rendszer nem törődött a szakkönyvek kiadásával, nem volt fontos számára. Ma azonban égetően szükségesnek tartjuk, hogy az új termelési és technikai problémákkal szemben álló parasztok és ipari munkások megfelelő és minél olcsóbb szakkönyvekhez jussanak. Ezért egyáltalán nem éreznénk megzavartnak a könyvnap képét, ha klasszikusaink tömegkiadása és fontos politikai művek mellett ott találnánk egy-egy jó összefoglaló vagy bevezető jellegű szakmunkát.

Nem hallgathatjuk el, hogy meglepetéssel találkoztunk a könyvnapon két szerzővel, akik ugyan a hivatalos árjegyzékben nem szerepeltek, de mégis felhasználták az ünnepi alkalmat arra, hogy könyvüket gyanútlan emberek nyakába sózzák. Az egyik Kós Hutás Gergely, aki ezidén nagyobb feltűnés kedvéért egy hatalmas piros autóbusszal vonult ki a Rákóczi-út elejére, a szokott helyre s ott árusította megint dilleláns regényeit. A másik Várkongi Miklós, aki azon az ürügyön helyezte el „Kellett nekik háború“ című könyvét a sátorban, hogy az antifasiszta, hitíerellenes mű. Ugylátszik, a szerző nem vette tudomásul még, hogy a demokrácia feltétlenül nívóra kötelez és nem jogcím arra, hogy silány, értéktelen könyvek vásárlásába ugrassuk be saját jó seftünk kedvéért a könyvnapi vásárlókat, akiknek túlnyomó része ma még a nagyon jó könyveket sem tudja mind megvenni nehéz munkával megkeresett pénzéből.

Végül, nem fejezhetjük be könyvnapi beszámolónkat anélkül, hogy megemlékeznénk még egy könyvről. Ez a könyv nem szerepel a hivatalos könyvnapi árjegyzékben, 'mert idegen nyelvből fordított munka, a könyvnap pedig hagyományosan — és helyesen — a magyar könyv ünnepe. Ez alkalommal ez a könyv mégis különös mértékben emelte a könyvnapok ünnep voltát. Marx ,,Tőké“-je új, teljes magyar fordításának első kötete (Rudas László és Nagy Tamás munkája, Szikra kiadási nem jelenhetett volna meg jobbkor, mint a könyv ünnepén. A hatalmas kötetet előfizetési árán, 50 forintért vehették meg a könyvnapi vásárlók; éllek is sokan az alkalommal. Hogy milyen messze járunk már a múlttól s mennyire más ez a könyvnap és egész magyar világunk, mint a régi, akkor vágódott tudatunkba ezekben "a napokban legélesebben, amikor nem jómódú könyvgyüjtőkkel, nem tudós doktrinerekkel, hanem egv viliamóskalauzzal s más egyszerű emberekkel találkoztunk, hónuk alatt Ady, József Attila verseivel, régebbi vagy új írók regényeivel és a „Tőke“ testes kötetével.

A hírek szerint a külvárosokban és a vidéken is volt könyvnap. Bizonyára volt, de biztos az is, hogy a színes sátrak túlnyomórészt még mindig a budapesti belváros utcáit díszítették. A könyv pedig nem repül valami csoda folytán a dolgozók asztalára: el kell juttatni oda. Helyes volna, ha a külvárosok forgalmasabb pontjain vagy a nagyüzemek szomszédságában is felállítanának kiadóink egy-egy könyvnapi sátrat. Amúgy sem jó a jelenlegi rendszer, se nem esztétikus, se nem ökonomikus, amikor egy-egy téren vagy utcakereszteződésnél összezsúfolva négy-öt kiadó is fölállítja sátrát és versenyt propagálja jó részt ugyanazokat a kiadványokat. Észszerűbb volna talán egy helyt csak egy-két sátrat felállítani, azok viszont legyenek mutatósak és legyenek ellátva minden könyvvel. A vidéket illetően pedig szeretnénk felvetni azt a gondolatot, nem volna-e eredményesebb a vidéki könyvnapokat a budapesti könyvnapok tapasztalatainak fölhasználásával őszszel a vásárokon megrendezni. Kevesebb könyvvel, az olcsóbbjával és főleg az értékesebbjével. Az őszi vásárok közönségének általában van pénze s a tapasztalat mutatja, hogy hajlandó lenne könyvet vásárolni.

A vidéki beszámolók közül a sátoraljaújhelyi könyvnap beszámolója került eddig kezünkbe. Az újhelyiek felhasználták a könyvnapot a

369