Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-06-01 / 6. szám
városi könyvtár továbbfejlesztésére is. A június 3-án és Lén megrendezett könyvnapot a szervezetek, pártok és hatóságok bevonásával széleskörű propaganda előzte meg. Megelőző nap, 2-án este, a város ifjúsága a dohánygyári zenekarral élén zárt sorokban vonult fel a város utcáin. Magasratartótt és a könyv és olvasás jelentőségét hirdető tábláik a város többezer főből álló közönségének figyelmét keltették fel. A Kossuth-szobor elé vonultak, ahol rövid műsor keretében az egyik népi kollégista a dolgozók művelődésének fontosságáról beszélt. Közben az ifjúság a következő szövegű röpcédulát osztotta szét: UJHELY VÁROS NÉPE! Készüljetek mindannyian június 3-ára és 4-ére. Ezeken a napokon teremtjük meg városunkban az ingyenes közkönyvtárat. Jó könyvet akarunk adni minden dolgozó kezébe. A szabadművelődési tanács kezdeményezésére eddig 600 könyv gyp It össze. Most Rajtunk a sor, önkéntes felajánlásunkkal adakozzunk a népkönyvtár javára csütörtökön és pénteken, a könyvnapokon. Másnap élénk érdeklődés nyilvánult meg a könyvek iránt. Az MNDSz és a Pedagógus Szakszervezet nőtagjai pedig 1—2—5—10 forintos emlékplakettet árultak, ezek bevételéből ezer kötettel szaporodik a város közkönyvtára. Az alábbiakban, helyszűke miatt, a könyvnapi könyveknek csak egy részét tudjuk ismertetni. A többiről legközelebb írunk. Bár igyekeztünk ez alkalommal a fontosabb könyveket sorra venni, ezek közül is hiányzik néhány, részben mert a kiadótól a könyvet, részben pedig mert munkatársunktól az ismertetést nem kaptuk meg idején. 1818 ARÁNY JÁNOS és PETŐFI SÁNDOR Levelezése (Hungária). ARANY JÁNOS Balladái (Népszava). -62 levél olvasható az első könyvben. Az elsőt 1847 február 4-én írta Petőfi Aranynak s Arany postafordultával válaszolt, az utolsót Mezőberényből 1849 július 11-én — erre Arany már nem válaszolhatott. Ez a levelezés eddig csak a szaktudósok tanulmánya és az irodalom ínyenceinek csemegéje volt. A centenáris évben ez' az új kiadás a magyar népet igényli közönségéül. S ez az új olvasóközönség már nem a két barát „jellemének“ különbözőségét fogja boncolgatni, hogy ennek alapján skatulyázza őket (Petőfi, a szilaj ifjú, Arany, a nyugodt férfi; az erőszakos, kíméletlen Petőfi és a kíméletes, engedékeny Arany, stb.. stb.). A két író műhelytitkaira sem kíváncsi különösebben, az sem érdekli túlságosan, hogyan „hatottak“ egymásra irodalmi szempontból. De kíváncsian fordul a társadalmi kérdések felé. Lássuk csak. Petőfi mindjárt ajtóstól rohan a házba. Első levelében így lelkendezik: „Ma olvastam Toldi-t... Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, 'közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék s ez a század föladata... Égbe a népet, pokolba az ariszlokratiát!“ Tárgyválasztásukat, irodalmi ízlésüket ez a hitvallás határozza 370
