Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-06-01 / 6. szám

A KAJÁRI FALUNAP

I

Balatoniőkajár község szabadművelődési ügyvezetője, Székely Lajos igazgató tanító, április közepén megkapta a Kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályának azt a körlevelét, amelyben a Szabad Föld Vasárnapok támogatására hívták föl. Amikor Papp Gyula, a Magyar Kommunista Párt helyi titkára fölkereste és segítségét kérte, megbeszélték, hogy május 9-én Rajáron falunapot rendeznek, amelyre az enyingi járás valamennyi községének lakosságát meghívják. A falu jegyzője örömmel üdvözölte a tervet és most már hárman láttak hozzá a siker biztosításához. A Községi Szabadművelődési Tanács elnöke, a helyi református lelkész, összehívta a Tanácsot. Egyhangúan úgy döntöttek, hogy a falunapot a Tanács rendezi meg. A Nemzeti Bizottság határozatot hozott, hogy mindenben támogatja a falunapot. A sok vészt szenvedeti Kajár hadd mutassa meg a járás lakosságának, menynyire haladt az újjáépítés útján. A helyi tömegszervezetek, az EPOSz, FÉKOSz, UFOSz és az MNDSz is részt kértek a munkából. Az érdekeltek bevonásával összeállították a műsort.

A szabadművelődési ügyvezető azonnal értesítette a tervről Páldy Róbert megyei szabadművelődési felügyelőt. A felügyelő nyomban Kajárra utazott és közölte a rendezőkkel a korábbi falunapokon szerzett gazdag tapasztalatait. Azt is megbeszélték, hogy a felügyelő milyen támogatást adhat

Az MKP titkára viszont a járási titkárral és a megyei pártbizottsággal lépett érintkezésbe, hogy megszerezze a felsőbb szervek támogatását.

A . Tanács elnöke bejelentette az Országos Szabadművelődési Tanácsnak, hogy a falunapon a körzet Szabadművelődési Tanácsai közös értekezletet tartanak. Kérte, hogy az Országos Tanács küldje el képviselőit. A községi jegyző viszont a járási főjegyző és a főispán támogatását biztosította. Megkértek a járásban minden főjegyzőt, hogy buZgólkodjék a járási falunap sikerén. A tömegszervezetek a maguk vonalán mozgósítottak.

E sorok írója egy héttel a nagy nap előtt leutazott Kajárra, hogy megtekintse az előkészületeket. Majdnem minden rendben volt, a rendezőknek csak a következők miatt főtt a feje: a plakátok nem érkeztek meg Veszprémből, a gazdaértekezlet kiszemelt előadója lemondott, nem kaptak megnyugtató értesítést arról, hogy a veszprémi NÉKOSz. a balatonszabadl-i ifjak, a csajági EPOSz népi tánccsoportjai eljönnek-e, nem érkezett meg a marhavágási engedély (a nélkül pedig mit ér a közebéd?), a járási rendőrparancsnoktól sem jött meg az engedély a mulatságra, kevés a lobogó és a szalag a falu feldíszítésére, végezetül a járási értelmiséget személy szerint nem tudták meghívni, mert nem volt levélpapír és boríték.

A marhavágási engedélyt és a mulatság engedélyezését Enyingen lehetett elintézni. A plakátokért és a lobogókért Veszprémbe kellett menni. Ugyanott a megye egyik országgyűlési képviselője elvállalta a gazdaértekezlet vezetését. A NÉKOSz-szal nem ment simán az ügy: számukra az országos központjuktól kellett engedélyt kérni, de ez is megtörtént. Szabadiba és Csajágra a Kultuszminisztérium szabadművelődési ügyosztályának művészeti szakértője utazott le, hogy a vendégszereplést biztosítsa. Végül levélpapír és boríték ugyancsak Veszprémből került Kajárra.

A nagy napon Kajár ünneplőbe öltözött s a falu egyetlen borbélya hat kisegítővel sem győzte a leányok haját bodorítani. Amikor a rezesei