Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-05-01 / 5. szám
A JÁSZBERÉNYI VÁNDORKÖNYVTÁRAK Jászberényben a könyvtárszervezés mindjárt a felszabadulás után. 1945 tavaszán kezdődött s valóban a földreform nyomában járt. Rét évi munka után úgy látszik, hogy Jászberényben és a környező tanyavilágban sikerült kialakítanunk bizonyos eredményes munkarendszert. amellyel érdemes továbbra is kísérletezni. Elinduláskor szó sem volt arról, hogy új rendszert alkossunk. Csupán arra törekedtünk, hogy a modem szabadművelődési elveknek megfelelően művelődési alkalmakat teremtsünk a jászberényi és környékbeli tanyák népe számára. Munka közben leszűrtük a múlt népkönyvtárt tapasztalatait, tanulmányoztuk a külföldi: dán, holland és amerikai könyvtárak rendszerét, foglalkoztunk a hazai példákkal: a pestmegyei és sárospataki munkálkodás eredményeivel s mérlegeltük a jászberényi tanyák kulturális helyzetét. Mindezeknek az alapján kirajzolódott bennünk annak az útnak a képe, amelyen haladnunk kell. Legfontosabb tételünk az, hogy vándorkönyvtári munkánkat a könyvek megkedveltetősével, az olvasás megszerettetésével kell kezdenünk s általában véve. a népet -meg kell tanítanunk a könyvtár helyes használatára. Amerikában. Dániában a könyvesautóbusszal utazó jól felkészült könyvtáros tölti be ezt a hivatást, nálunk Pest megyében a könyvforgalmat a kölcsönző naplókból ellenőrzik s ahol nincs kelendősége a könyvnek, onnan elviszik más, szomjasabb szellemiségű községbe. Magyar, helyesebben jászberényi viszonylatban úgy tapasztaltuk, hogy a vándorkönyvtárak irányítása terén még alaposabb, rendszeresebb munka végzésére kell törekednünk. A vándorkönyvtár irányító munkájának lényege abban áll, hogy a könyveknek a tanyai középpontba való megérkezésekor azonnal 32—50 órából álló tanfolyamot rendezünk, amelynek egyedüli célja a vándorkönyvtár műveinek megismertetése, megkedveltetése, közös olvasása, tanulmányozása. az olvasás megszerettetése, lelki szükségletté való tétele. A kiválasztott könyvek valóban reális alapjául szolgálhatnál; a nép meginduló művelődésének, a később szerteágazó művelődési munkának s annyi tudásszomjat segítenek enyhíteni, hogy; valóban megérdemlik a részletes és alapos ismertetést. A tanfolyami munkát megelőzi az előkészítés, amelynek folyamán megállapítjuk, milyen tárgyú könyvekre lesz szükség. Azután összeállítjuk a felavató ünnepség műsorát, amelyen a könyveket életre keltjük, megszólaltatjuk. Ezt úgy kell érteni, hogy a vándorkönyvtár köteteiből mutatunk be egyes részleteket, vonzó és érdekes módon, hogy érdeklődést ébresszünk irántuk. A verseskötetekből felolvassuk, elszavaltatjuk a legszebb költeményeket, a regényből jellemző, figyelmet keltő részleteket ismertetünk, felolvasunk, a gazdasági, társadalmi, szövetkezeti művek legérdekesebb problémáit fejtegetjük, a daloskönyvekből énekeltetünk. drámákból jeleneteket mutatunk be. Röviden szólva: /elkeltjük az érdeklődést a tanfolyam és a könyvek iránt. Tanyaközéppontokban már a könyvek megérkezése és egyszerű bemutatása nagy érdeklődést kelt A vándorkönyvtár 30—50 művét Jászberény város lovaskocsiján szállítjuk, olyan alakú faládákban, mint egy közepes nagyságú utazóbőrönd. A kocsin szállítjuk a bábszínházi felszerelést is. Äz ügyvezető néhány tanítóképzős diákkal a kocsin érkezik meg s amikor az asztalra teszi és kinyitja a könyves ládát, rendszerint csodálkozva állapítják meg. hogy új könyvek vannak benne. Ilyenkor az is elég. ha belelapozunk a könyvekbe és néhányról kissé elbeszélgetünk. A vándorkönyvtári tanfolyamot a tanyaközpont tauítója már előzőleg meghirdette. de a felavató ünnepségen ismét beszélünk erről, rendszerint a 275
