Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-05-01 / 5. szám
száz és kétszáz kötetes könyvtál' A szépirodalmon kívül mezőgazdasági szakmunkákat is küldenek el, sajnos nagyon kevés az ilyen tárgyú magyar szakmunka. A mozgalom indulásakor az előbb említetteken kívül más akadállyal is meg kellett küzdeni: a bizalmatlansággal. A falvak nem hitték el. hogy a könyveket teljesen ingyen küldik el nekik, valami fortélyt sejtettek a dolog mögött és nem akartak beleesni a képzelt csapdába. Azonban csakhamar kitűnt, hogy — akármilyen hihetetlennek látszott az olyan emberek számára, akikre eddig legföljebb az ütést mérték ingyen vagy még lalán azért is adót kellett fizetnie — itL csak egyetlen ellenszolgáltatási kívánnak: hogy a könyvtárat gondosan kezeljek és minél többen használják. Ma már tömegével érkeznek hálás s újabb könyveket sürgető levelek a Bizottsághoz. A falvakban pedig egvre több lesz az olvasnivaló: egyre több ember kezdi meglátni a világot megismerni összefüggéseit. * A másik mozgalom — amely most bontakozik ki — a szabadművelődési vándorkönyvtárak rendszeréé. Ezek a könyvtárak — egyenkint ötven-ötVen kötetnyi könyvvel — a tervek szerint egy évig maradnak egy településben, azután átviszik őket más faluba, tanyára. Egyelőre hatszáz vándorkönyvtár készült el, többségükben eljutották már rendeltetési helyükre. S persze fokozott ütemben folyik a további vándorkönyvtárak összeállítása és elküldése. A vándorkönyvtárak nem egységesek, háromszázkönyvtáronként egy egy sorozat részei. Az első sorozat például a szépirodalmi részben Jókai, Ady, Tolsztoj, Csehov, Fagyejev munkái mellett Mikszúth-tól ..A jó palócok“-at. „A fekete város“-! és ..A vén gazember“-t adja. Móricz Zsigmond könyvei közül meg a .Barbárok“, a ..Mese a zöld fűvön“ és a ..Rózsa Sándor a lovát ugratja“ című könyveit. A második sorozat szépirodalmi részében Arany, Balzac, Gorkij és Solochov művei mellett Mikszáthtól ..A különös házasság“-ot, a .Szent Péter esemvőjé“-l. -a ..Tót atyafiak'-at, Móricz Zsigmondtól a ..Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét“ és az ..Elbeszélések“ című kötetet tartalmazza. S hasonlóképp van a szakirodalommal is. Ha egy sorozatot az egyik helyen már elolvastak, a másik sorozatot küldik majd oda. s annak helyére elviszik cmirmen az elsőt, [gy sokáig ellátják a falvakat újabb és újabb olvasnivalóval. anélkül, hogy új könyveket kelljen kiadni. A könyvtárakból a község' minden nagykorú, állandó lakosa kölcsönözhet. s még a 14 éven felüliek is, ha egy felnőtt jótáll értük. Kezelésükre most alakulnak megfelelő bizottságok, akik majd megbízhatnak valakit a könyvtár vezetésével, bárkit a községből, akiben megvan- az irodalom iránti szeretet s akiben készség van arra, hogy ne csak szürke adminisztrátor legyen, hanem tanácsadója, vezetője is olvasóinak. A könyvtárosok képzésére megfelelő szemináriumok és értekezletek szolgáinak majd: ezek biztosítják, hogy a könyvek valóban azok kezébe jussanak, akik ■ leginkább hasznát veszik. A vándorkönyvtárak ezentúl folyamatosan özönlenek majd a magyar vidékre. Az egyik budapesti iskolában korszerű könyvraktárai rendezett be a minisztérium a vándorkönyvtárakba kerülő könyvek számára. 30.000 kötetet lehet itL elhelyezni. * így válik a könyv valóban közkinccsé. A klebelsbeygi ..fönn az ernyő nincsen kass“ kultúrpolitika külsőségeit olyan, hatalmas új leljesílmények váltják fel demokráciánk kultúrpolitikájában, amelyek alapjaiban változtatják meg népünk műveltségét és gondolkodását. A népkönyvtárak és szabadművelődési vándorkönyvtárak egyre több s több település, lakosságához jutnak el. Nemcsak széles látókört nyitnak, hanem — s ez legalább olyan fontos igényességre és a további műveltség keresésére nevelik a dolgos embereket A demokratikus rend és a tervszerű s céltudatos termelés mellett ez a harmadik tényező, amely népünk fölemelkedését biztosítja. Varjú Bálint 274
