Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
Fölötte tőrök lógnak a levegőben, lepedőbe öltözött fintort vágó emberek, egy tátolt csőríí sas, e^y katonaruhás ember. Elől koporsó, benne halott, rajta a név: Hungária. Oldalt rettenetes fehér csontváz-lovon csontváz-ember lovagol. Borzalmas kezében kard, koponyáján csákó. A szabadságharc utáni idő más emlékeit gyűjti egy másik terem: Damjanich szolgálati kardja, osztrák tisztek kevély, sárgaréz szögekkel kivert mellvértjei, térképek. Két festmény a Lánchíd történetéről készült: Alnoch ezredesről készült az egyik, amint éppen föl akarja robbantani a Lánchidat. A másik ugyanennek a császári katonának csúfosan összetépett holttestét mutatja. A híd pedig fölépült. Haynau ravasz arcképe mellett ismét Lánchíd-tervek s az épülő ország "más érdekességei. A kiállítás végén, már a lépcsőházban, tahin véletlenül, három dolgot helyezlek el egymás mellett. Egy kaloda az egyik, benne kisebbnagyobb nyílások, szabad emberek megbélyegzésére szolgáltak. Színét vesztett zászló a másik, fehérjében fölírás: „A hazáért és szabadságért!“ A harmadik a falon lóg, a Történelmi Emlékbizottság kiáltványa. ,,Nekünk fel kell építenünk tartósan a szabadságot, meg kell védenünk munkával a függetlenséget, biztosítanunk kell, hogy az ország a dolgozóké: a munkásoké, parasztoké, értelmiségieké legyen. így lesz örökre független és szabad.“ A kaioda a szolgaság jelképe, zászló a harcé, a Kiáltvány a beteljesült szabadságé. Egymás mellett népünk útját mutatják, Budai Nagy Antaltól és Dózsától mai szép, szabad köztársaságunkig. Sebestyén György A MUNKA ÜNNEPE Nemzeti ünnepeink közé új ünnep sorolódott. A demokratikus magyar köztársaság május elsejét hivatalos ünneppé avatta. Egyformán ünnepli ezt az ünnepet falu és város, ipari, paraszti és értelmiségi dolgozó. A kormány csak szentesített egy régi szokást, mert a május elsejét ősidők óta ünnepli a falu népe. Ezen a napon üdvözölte az ember a zord tél után zsendülő természetet. Hozzánk valószínűleg Északeurópából jutott el ez a szokás, mert ott esik a lombfakadás május elejére. Ápriiis bármincadika éjjelén a legénynek májusfát állítanak kedvesük kapujába. Abaujmegyében nyírfát szokás lopni májusfának a kedves ablaka elé. Feldíszítik a kedvestől kapott pántlikával. A kolonf (Nyitra) fiatalsága evvel a nótával ünnepli a májust: Kedvesemnek háza előtt Az éjszaka magas fa nőtt. Gyenge szellő lágy szárnyain Piros kendő leng ágain Az egész ünnep természetesen mulatság jegyében folyik le. * Az ipari munkásság a faluról sodródik a városba. Magával hozza ősi szokásait, így a május elseje szeretetét is. Az ipari központokban azonban nem volt meg a lehetősége a május elseje megünneplésének, mert ezen a napon nem volt munkaszünet. A korai kapitalizmus idején a proletároknak egyáltalán igen sok 236
