Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
sze jőve teleken egyaránt mindig az'analfabétizmus volt az aktuális témák legfontosabbika. A felsoroltakon kivid még vagy 12—15 egyesület csatlakozott mozgalmunkhoz. A női központok folyóirataikon, körleveleiken keresztül felhívták vidéki tagjaik figyelmét az ügy fontosságára, egyben utasították őket arra iss hogy keressék a kapcsolatot a szabadművelődési felügyelőkkel és ügyvezetőkkel. 2. Másrészt feladatunk az volt, hogy addig is. amig megfelelő segédeszközökkel tudjuk ellátni munkatársainkat, a már megindult tanfolyar tnok vezetői számára útmutatót adjunk. Vezérfonalaink sorozatában kiadtuk Vargha Balázs ,,Hogyan vezessünk analfabéta-tanfolyamot'?1, című szillabusát, ez minden rövidsége ellenére is felöleli az analfabéta tanfolyamok leglényegesebb problémáit s minden további munkánkhoz feltétlenül kiindulásul szolgál. 3. A két munkával párhuzamosan a szabadművelődési ügyvezetőkön és a női egyesületeken keresztül megindult az adatgyűjtés. Hozzávetőleges statisztikát készítettünk az ország' különböző részeiből befutott jelentések alapján s megdöbbenve kellett megállapítanunk, hogy az analfabéták száma Magyarországon a hivatalos 8o/o helyett kl>■ J5o;0-ra tehető s ez a szám a tanítóhiány miatt még egyre növekszik. Kikértük az ügyvezetők véleményét a Vargha Balázs készítette szillabusra vonatkozólag is s javaslatokat is kértünk tőlük az analfabétizmus leküzdésére vonatkozólag. Az analfabéták felkutatása azóta is folyik’ s nyilvántartásukat községenként a szabadművelődési ügyvezetők végzik. , 4. Az Országos Szabadművelődési Tanácsnak, különösen a Nevelési Bizottságnak ezen a téren a legfontosabb tavaszi munkája a beérkezett jelentések feldolgozása volt. A jelentések alapján több ülésen keresztül komoly elvi vitát folytattunk az analfabéták tanítása közben használható módszerek kérdéséről. Ebbe a vitába bevontuk a Köznevelési Tanácsot is, sőt figyelembe vettük nagy klasszikusainknak, elsősorban Móricz Zsigmondnak ,.Rojtos Bandi' című novellájában kinyilvánított véleményét is. A modern elméleti. pedagógia, Rojtos Bandi és a Köznevelési Tanács egybehangzó véleménye szerint a következő alapelveket sikerült lefektetnünk: a) A tanítói eljárás lehetőleg globális legyen, de megengedhető, hogy mindenki azzal a módszerrel tanítson, amellyel tud, mert hiszen szomorú volna, ha módszertani megkötöttségek miatt maradna tovább is írástudatlan sok százezer magyar ember, b) A tanfolyam szelleme ne legyen iskolás, éppen ezért az iskolai tankönyvek sem használhatók felnőtt oktatásra, c) Okvetlenül erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesítem a tanfolyam hallgatóit fis vezetőit egyaránt. 5. Ez előkészítő munkák alapján az ősz folyamán megindíthattuk a komoly munkát. Ennek első állomása a november 17—19. között megtartott három napos tanfolyam és értekezlet volt. E tanfolyamra minden vármegyéből felhívtunk egy-egy pedagógust, aki már eddig is foglalkozott analfabéták tanításával, vagy akinek mostanában lett szívügye az analfabétizmus elleni küzdelem. A tanfolyam célja, az volt,, hogy egyrészt elméleti előadásokban lássuk el a résztvevőket mindazokkal az ismeretekkel, amelyekre munkájuk közben szükségük lesz; másrészt, hogy bemutassuk a fonomimikai és a globális módszer legkiválóbb magyar művészeinek munkáját; harmadrészt, hogy részletes tanfolyami tanmenetet adjunk a kezükbe; negyedrészt, hogy minden kérdést közösen megvitassunk s felhasználjuk a meghívott kiváló vidéki szakemberek életének minden tanulságát; végűi e tanfolyam alkalmából a sajtó, a pártok és a társadalmi egyesületek segítségévet országos propagandát indítsunk küzdelmünk sikere érdekében. A követkéző lapokon közre adjuk a tanfolyam előadásainak anyagát és egy kéjhónapos tanfolyam tanmenetét, röviden a megbeszélések anyagát is és az értekezlet javaslatait, melyeket azóta a Tanács december 18-án tartott közgyűlése is elfogadott s a Tanács elnöksége meg is tette már a kezdő lépéseket még valósításuk érdekében. A tanfolyam résztvevői 1948 január közepéig a vármegyei szabad-23 l
