Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
mán s számos hasznos útmutatást talál azután az olvasó a művelődési napok megrendezésére a következő cikkben. Legközelebbi számunkban további útmutatást adunk majd a műsorok összeállítására. ❖ Folytatjuk a szabadságharccal kapcsolatos anyag közlését. Itt hadd mutassunk rá visszamenőleg is arra, mit nyújtottunk eddig. Novemberi számunkban Benda Kálmán adott általános képet a további tanulmányok hátteréül 1818 európai forradalmairól. KSvendi Dénes „Egy forradalmi népdal“ c. cikke (a februári számban) a gazdasági és társadalmi életnek a forradalmat előkészítő változásait vázolja egy konferencián elmondott előadás formájában. Az egymást követő eseményeket beszélik el „A százév előtti Magyarország ' c. cikkek. Februárban Mikszáth, márciusban Táncsics és Móricz könyvéből vett fejezetek adnak részletesebben számot a nagy napok eseményeiről. Komjáthy István „A márciusi ifjak nem alkusznak“ c. cikke a márciusi ifjak csoportját, Dániel Anna (Arany János), Pálóczi Horváth György (Petőfi Sándor), BarcZán Endre (Bózsa Sándor), Mák kai László (Wesselényi Miklós), Kövendi Dénes (Táncsics Mihály) a szabadságharc korának egy-egy kiemelkedő szereplőjét mutatják be. Táncsics újságjának minket közelebbről is érdeklő népnevelő munkájáról is kapunk képet e számunkban. Vágvölgyi Tibor és Komjáthy István decemberi, illetve márciusi számunkban megjelent cikkei felvilágosítanak arról, hogy ini része volt a forradalom eseményeinek alakulásában és a szabadságharc kudarcában a nemzetiségi kérdésnek. Decemberben Sülé S iá n d o r a szabadságharc helyi hagyományainak összegyűjtésére adott tanácsokat, februárban pedig Tóth Anrás bibliográfiai összefoglalása ad útmutatást a további anyag gyűjtéséhez azoknak, akik valamilyen úton könyvekhez tudnak jutni. Karácsony Sándor márciusi cikke a tizenkét pontról pedig azt példázza, hogyan kapcsolódnak 1848 problémáihoz a mi mai problémáink és feladataink. A további ünnepségek rendezéséhez ad néhány fontos szempontot e számunkban a „Centenárium“ című cikk csillag alatti része. Vegyünk egy közelebbi példát is: mindenütt meg kell emlékezni a centenáris év során Táncsicsról. Egy Táncsics-ünnépség műsorát most már minden ügyvezető vagy rendező könnyen összeállíthatja a Táncsicsra vonatkozó, imént is felsorolt közleményeink felhasználásával. Nagyszerűen felhasználható továbbá Bölöni György most már annyi közkönyvtárban is megtalálható könyve: „Hallja kend Táncsics“. Az e számunkban közölt életrajz keretében például megállhatunk egyes pontoknál, felolvashatunk vagy esetleg magunk színpadra feldolgozva elő is adhatunk egvegy jelenetet a Bölöni Gyöigy könyve alapján. Móra Ferenc egyik könyvében („Napok, holdak, elmúlt csillagok") is találhatunk két pompás elbeszélést Táncsicsról: „A szabad sajtó rabja“ és „Magyar nyelvmester Bécsben“. Közöljük ebben a számunkban Ady Endre „Emlékezés Táncsics Mihályra“ c. versét is. Hasonló módon használhatják fel különböző alkalmakkor, akár tanfolyamokon, akár nagyobb közönség számára rendezett előadásokon olvasóink más-más cikkeinket, vagy egyszerűen felolvasva azokat vagy pedig — ika módjuk vau rá — kiegészítve, színesítve más rendelkezésükre álló anyaggal s a helyi érdeklődéshez szabott feldolgozásban.
