Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-04-01 / 4. szám

szakismeret közlésében látja. Nagy átfogó probléma-köröket állít föl s a szakanyagot ezeknek a problémáknak a tisztázására kívánja fel­­használni. Ezzel az eddiginél szervesebben és programszerííbben kí­vánja bekapcsolni a szabadiskolákat a társadalomépítés szolgálatába. A nemzetpolitika nagy kérdései kétségtelenül nagyobb szerepet kapnak majd a művelődési munkában. A szabadművelődési mozgalomnak szé­les hullámokat vető tömegmozgalommá kell válnia. Mindez természetesen nem jeleníti azt, hogy a személyes munkák az egyéni nevelést elhanyagolhatjuk. Nem lehet csak mennyiségi ered­ményekre törekednünk. A tömegmozgalmak is csak értékes egyének összeállásából alakulhatnak ki. Különösen nagy szükség lesz megfelelő vezető gárda kiképzésére. Mert csak közösségi szellemű, művelt és szé­les látókörű emberek munkába állításával lehet tömegeket mozgatni a haladás irányában. Gombos Ferenc OLVASÓINKHOZ Az Uj Szántás a szabadművelődós munkásainak kíván segíteni ezzel a számával is. Hadd hívjuk fel itt a figyelmet arra: mivel s hogyan? Mintegy használati útmutatást szeretnénk adni ezzel. Karácsony Sándor tanulmánya egész szabadművelődési munkánk szempontjából alapvető megállapításból indul ki: más pedagógiával kell élnünk a felnőttek körében végzett tevékenység esetében, mint ahogy ed­dig próbáltunk eljárni, egyszerűen átültetve a gyermeknevelés vagy az ifjúsági munka tanulságait a felnőttek körébe. Előadóink közül bizonyára sokan érezték eddig is ezt, tapasztalataik rávezették őket arra, hogy más­más módon keli fordulnunk kicsinyekhez és nagyokhoz. Most Karácsony Sándor tanulmánya mindnyájunkban tudatosítja ezt a felismerést. A fel­nőttek nevelésének pedagógiája azonban csak akkor születhet meg, ha a felnőttek körében nevelő munkát végző előadók, szervezők, stb., tehát a szabadművelődés emberei, olvasóink, minél többen s minél hűségesebben beszámolnak tapasztalataikról. Gombos Ferenc cikke ugyancsak elvi kérdésekkel foglalkozik, szin­tén gyakorlati szabadművelődési munkánk szempontjából. Az ő megállapí­tásaival is számot kell vetnie a szabadművelődés minden munkásának: eleve eredménytelenségre van kárhoztatva a legjobb szándékú kezdemé­nyezés is, ha nem azokon a kereteken belül mozog, amelyeket ő cikké­ben körvonalaz. A továbbiakban azután közvetlen gyakorlati tanácsokat találnak szer­vezőink Barczán Endrének a helyi tanácsok megszervezésére vonat­kozó cikkében. Ezt a cikket ügyvezetőink olvastassák el a helyi szabadművelődési tanácsnak lehetőleg minden tagjával. A tavaszi hónapok szabadművelődési programjának legfontosabb ré­szét képezik a tanyai, falnsi és járási művelődési napok. Ezek megrendezésének legfontosabb szempontjait körvonalazza E. Kovács K á 1-206

Next

/
Thumbnails
Contents