Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
attól tartani, hogy a cár ennek megelőzése érdekében betör Magyarországra — és Perczel csodálkozását fejezi ki ezért afölött, hogy a magyar országgyűlés még semmi honvédelmi intézkedést nem tett a keleti határon. Április 10-én a király a királynéval, Ferenc Károly és Ferenc József főhercegek kíséretében Pozsonyba érkezik, hogy a törvényeket megerősítse s az országgyűlést bezárja. Pozsony lakossága és az ünnepi alkalomra összegyűlt sok idegen szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadja a királyi vendégeket. Április 15-én kiengedik a pesti Újépületből Murgu Euthym román ügyvédet, aki ugyancsak politikai státusfogoly volt, de március 15-én megfeledkeztek róla, a közvélemény csali Táncsicsot tartotta számon. Murgu a 48/49-es népképviseleti országgyűlésen s később 1861-ben is országgyűlési képviselő lett. Miután Batthyány Lajos és miniszterei Pestre érkeztek, az egy Mészáros Lázár kivételével, aki még Olaszországból, csapataitól nem jött meg, a Közcsendi Bizottmány április 15-én lemond. A független felelős minisztérium hivatalbalépésével a választmány bevégzettnek tekinti hivatását. Utolsó ülését tartja ezen a napon Bécsben az udvari kancellária is. A még el nem végzett ügyiratok a magyar minisztériumhoz küldendők. A Kör tagjai kormányra jutván, az Ellenzéki Kör elhatározza, hogy ezt a nevét leteszi s a Radikál Kör nevet veszi fel, mivel a múlt országgyűlésen hozott törvényeken még radikális javításokat kell tenni, i A pesti iparossegédek április 17-i népgyűlésükön a céhek eltörlését s az ipar szabadságát követelik. Két nap mulvá egy másik népfyűlés azt követeli, hogy a háztuiaj'donosok mondjanak le a követező évnegyedi lakbérről. A népgyűlésen résztvett tömeg ugyancsak az iparossegédek vezetésével, elkergeti a városi tanácsosokat a Városházáról és Rottenbiller alpolgármester s Kacskovics főjegyző kivételével az összes hivatalnokokat letettnek nyilvánítja. Éjjel nagy macskazenét csapnak városszerte az elcsapott hivatalnokok ablakai alatt. Másnap a minisztérium rendeletet ad ki, mely szerint „vannak, akik a népgyűlések szabadságával visszaélnek“. A rendelet szabályozza a népgyűlések tartását és bünteti a rendháborítást. Ezzel vége is a nagy népgyűlések sorának. Közben, április 18-án, a nádor is Pestre érkezik. Nagy pompával fogadják. Több ezer nemzetőr sorfala közt kocsizik a hajóállomásról a Várba, ahol a minisztérium és magyar díszruhás hölgyek üdvözlik. Este egész Budapestet kivilágítják. Emich Gusztáv könyvesboltja fölött Batthyány, Kossuth, Klauzál és Deák miniszterek arcképei is ki voltak világítva, utóbbié a következő felirattal: „Meghalt Mátyás király, nincs oda az igazság. Éljen Deák Ferenci“ A lelkesedés azonban mégsem általános. Petőfi semmiképpen sem tud megbékélni a félúton beállott konszolidációval. Az „Élélképek“ április 16-i számában jelenik meg, tehát mintegy egy hónappal a nagy nap után írhatta híres versét: Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. Föl, föl hazám, előre gyorsan, Megállni félúton kívánsz? Csupán meg van tágítva rajtad, De nincs eltörve még a láncl Eyressi Gábor így ír ezekben a napokban Petőfiről Aranynak: ,.Érdekes ember az a Petőfi Sándor, ki a márcziusi napok óta olyan, mint a kéneső. Szörnyen nyughatatlan, sehol sem találja helyét s mintha vihart érezne: folyton veszedelemről beszél, mely előbb-utóbb a hazára 162
