Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

A tekintetes Karok és Rendek és a méitóságos Főrendek köreiben azonban rohamosan lohad a forradalmi lelkesedés s egyre inkább helyt ad a ,bölcs meggondolásnak“, a kétségeknek, a következményektől való félelemnek s a szándéknak, hogy amit még lehet, vissza kell csinálni. A nemzetőrségi törvény tárgyalásakor már magas vagyoni cenzust szabnak, akinek fél jobbágyteleknél kisebb a birtoka vagy évi száz forintnál kevesebb a jövedelme, nem lehet tagja a nemzetőrségnek. Nem mernek fegyvert adni a szegény nép kezébe. Még világosabban kifejezi a szabadsággal való visszaélés miatli félelmet az új sajtótörvény tervezete. A Szemere Bertalan állal készített törvényjavaslat — s Szemére a radikálisok közé számítolt — húszezer forint biztosítékot kíván * hírlapok kiadóitól és a vétségekre is igen súlyos büntetéseket szab. A pesti Közcsendi Bizottmány már másnap nagy felháborodással tárgyalja a Pozsonyból érkező “hírek alapján az utóbbi javaslatot. „Mit e város lakossága március 15-én dicsőén kivívott — hangoztatja az egyik szónok —, azt a törvényhozás a sajtótörvény javaslatával tökéletesen lerombolni indul.“ A bizottság egyik tagját,“ Pulszkg Ferencet Pozsonyba küldik, hogy a miniszterelnököt személyesen tudósítsa a főváros véleményéről. Az ifjúság pedig, hogy Pulszky Ferenc követségének, nagyobb nyomaiéba legyen, a bizottsági tárgyalás közben megégeti a törvényjavaslatot a Szabadság-téren (a Városház elolt). Pestmegye is erélyes feliratot küld a javaslat ellen a miniszterelnökhöz.

A megyegyűlés egyébként kimondja, hogy minden megyebeli lakosnak tanácskozási és szavazati jogot ád s a polgári és hivatali címek félretételével, hivatalos érintkezésben az egyszerű ,,Ür“ megszólítást kell használni. Küldöttséget küld a pesti csendbizottmány Zágrábba is. „Horvátok!“ — mondja a küldöttség áltat vitt szózat — mindenre, ami szent előttetek, kérünk: ne viszálykodjunk, akik a közszabadság érdekében egyek vagyunk. Ne hallgassunk azokra, kik bennünket egymás ellen ingerelnek, most azok a mi közös elnyomásunkra akarják fölhasználni a viszálykodást. Testvérek, egyesüljünk!“

A bécsi kamariila azonban akkor már tudatosan igyekezett a horvát és magyar nép egymás ellen uszítására. Március 23-án a király Jellasics József ezredest vezérőrnagynak és valóságos titkos tanácsosnak nevezve ki, egyúttal felruházza a Morvát-, Szlavón- és Dalmálország báni méltóságával. A báni méltóság már két éve üresedésben volt, most azonban egyszerre hirtelen be kellett tölteni, mielőtt az új magyar kormány megalakul, mert azután már a magyar miniszterelnöknek kellett volna ellenjegyeznie a kinevezési okiratot. A magyar minisztérium kinevezése viszont egyre késik. Batthyány Lajos összeállította ugyan már a névsort, de a király halogatja a megerősítést. Arra spekuláltak még Bécsben, hátha el lehetne érni, hogy a pénzügy és a hadügy mégse vétessék ki a bécsi kormány kezéből, azaz pénzügyminiszlere és hadügyminisztere ne legyen a magyar minisztériumnak. Hosszas huzavona után csali április 7-én erősíti meg a király a felelős magyar minisztérium személyzetét. Ugyanaznap az udvari konferencián Lajos és Ferenc Károly főhercegek hosszas tanakodás után végre „beleegyeznek“, hogy a felküldött törvényjavaslatok szentesítése végett a király elé terjesztessenek.

Április 3-án a pesti egyetemi polgároknak érdekes vendégei érkeztek: kilenc bécsi ifjú jött le Pestre, hogy kezet fogjanak velük a márciusi diadalokért. „Az egyetemi ifjak a vendégeket, kik között két pesti születésű is volt, nagy tömeg kíséretében zászlóval és zeneszóval a Múzeum-térre vitték, ahol magyar és német nyelven dicsőítették a szabadságot.“

Az április 9-i népgyűlésen, a Múzeum-téren. Perczel Mór felolvassa az orosz cár proklamációját, mely szerint a határt nem ismerő európai forradalom Oroszországot is fenyegeti. Felhívja a cár az orosz népet, hogy álljon készen hitéért, cárjáért és hazájáért meghalni. Magyarországon mindenki tudta, hogy ez a felhívás nyílt fenyegetés Magyarország felé — az oroszok elsősorban attól féltek, hogy a magyar forradalom sikere nyomán Lengyelországban is kitör a forradalom s komolyan lehetett

161