Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

elfojtani forradalmukat, amíg a főnemesek „közvetlen tekintélye“ és az ispánok bolozása sikerrel lokalizálja a magyar jobbágyság nagyobbméretű megmozdulását, addig a nemzetiségi mozgalmakat' nem sikerül ,,leszerelni", elfojtani, azok válnak igazi folytatóivá a magyar márciusnak.

Nem véletlen tehát és nem félrevezetés eredménye, hogy az oláhok balázsfalvi gyűlésén magyar jobbágyok is szép számmal megjelentek és helyeslik is az ott elhangzottakat. Ezek a mozgalmak ebben az időben még egyáltalán nem a magyarság ellen irányultak. Nem véletlen az sem, hogy a feldühödött szerbek április 24-én, Nagykikindán, két szerb nemzetiségű városi tanácsost: Cuncic Jánt és Lzakovic Alexandert gyilkolják meg, mert bennük látják a gyűlöletes régi világ képviselőit. A magyar kormány súlyos tévedése volt, hogy nem ismerte fel ezen mozgalmaknak forradalmi jelentőségét és azokat nem gyümölcsöztél te idejekorán a maga számára. Bécs hamarabb felismerte a fonák helyzetet és igyekszik is azt a maga számára kamatoztatni. ,,Izgaltassék fel az egyik nemzetség a másik ellen.“ Ez volt a régi osztrák recept és szinte kínálkozott most a jó alkalom, hogy újra alkalmazzák. Nem is késlekednek egy percig sem. S amíg a magyar kormány és a magyar nemesség a délvidéken katonai rendszabályokkal kísérletezik, Erdélyben pedig akasztófákat állíttatnak lel a falvakban, addig az osztrákok ügynökeik útján sorra megnyergeiik a nemzetiségi mozgalmakat és a saját, reakciós céljaik megvalósítására használják fel azokat.

A legtisztábban áll előttünk az oláh népmozgaloni forradalmi jellege, talán nem lesz érdektelen, ha egy-két pillantást vetünk rá és az egykorú írások tükrében végigkísérjük forradalmukat a balázsfalvi gyűlésig.

Marosvásárhelyre (ahol az erdélyi ifjúság nagyszámban képviseltetik) március 23-án érkezik el a pesti forradalomnak a híre. 25-én a magyar és oláh ifjúság együtt ünnepli a forradalmat, itt van a későbbi román népvezér, Avram Jancu is. Teljes az egyetértés az unió kérdésében a két nemzet fiai között, annál is inkább, mert a magyarok elismerik a nemzeti nyelv használatának jogát. Elhatározzák, hogy folyamodvány formájában fogják kérni a császártól az unió végrehajtását. Közben Balázsfalván is ülésezik a románság s itt határozatba hozzák, hogy jogos kívánságaikat nem kérés, hanem követelés formájában fogják az illetékesek e»é terjeszteni. A balázsfalvi mozgolódás hírére Avram Jancuék elhatározzák, hogy május 15-ikére nagy népgyűlést hívnak össze, hogy azon az egész román nemzet kinyilatkoztathassa akaratát és döntsön sajátmaga sorsa fölött. Avram Jancu és a balázsfalvi tanárok hozzáfognak a gyűlés előkészítéséhez. Felhívást bocsájtanak ki a néphez, melyet a tanulóifjúság másol le és terjeszt. így szól a felhívás: „Éljen a császár és éljenek az Erdélyben lakó magyar, székely és szász nemzetek! Proklamáljuk a békét, a testvériséget és a szabadságot, mert a főcél a felebarátunk szeretetében áll! De ez a szeretet mostanig nem létezett, mert a románok nem bírlak olyan jogokkal, minőkkel a többi nemzetek s amely jogok régóta megilletik a román nemzetet is... Mondjátok meg a többi nemzeteknek szóval és bizonyítsák be tettel, hogy mi őket mint testvéreinket szeretjük, kikkel egy hazában lakunk, de az igazság azt kívánja, hogy ők is szeressenek minket. Mondjátok meg, hogy mi nem kívánjuk az emberi jogokat karddal megnyerni. Karddal szerzett jog nem jog, hanem visszaélés és jogfosztás és csak addig tart, amíg a kard meg nem rozsdásodik.“ A diákok járják a falvakat és mindenhol felolvassák a proklamációt. Moldován Vasile III. éves teológus leírása ékes bizonyítéka a román ifjúság forradalmi szellemének, mintha csak a magyar márciusi ifjakat látnánk magmik előtt színes leírása nyomán: „Elekes felé mentünkben szóim állottunk minden emberrel, akivel az úton találkoztunk, vagy akik az út mentében eső földeken dolgoztak. A faluba valóságos diadalmenetben vonultunk be, mert követett mindenki, akivel az út közben találkoztunk.“

Közben a magyar kormányzószék működésbe kezd, megtiltja a balázsfalvi gyűlésen való megjelenést, kijelenti, hogy katonai erővel is megakadályozza a gyűlést s a statárium kihirdetésével együtt felállítják a falvakban az akasz lófákat.

157