Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

Költői vallomása szerint még halott szíve is feldobog majd a köz­társaság győzelmi ünnepére: Ha meg nem érem e nagy ünnepet, Barátim, emlékezzetek meg rólam, Respublicánus vagyok s az leszek A föld alatt is ott a koporsóbanI kertek ki hozzám s ott kiáltsatok Síromnál él jent a respublicára, Meghallom én azt, s akkor béke száll Ez üldözött, c fájó szív porára. (,,Respublica “) Kivált ez a legutóbbi, ez a sziklaszilárd radikális meggyőződés okozott sok bánatot a kiegyezés esztétáinak. Egész századnak kellett eltelnie, amíg végre Petőfi politikájára is sort keríthetünk s végig­tekintve szabadságharcunk történetén, rádöbbenhetünk arra, hogy talán ő volt az egyetlen politikusunk, aki ebben a harcban egy percig sem tétovázott, egy hajszálnyit sem tévedett s akinek soha semmi megbánni valója nem lett volna. Március tizenötödike, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és a többiek a polgári forradalmat jelentették. Azt, hogy ez a polgári forradalom csak az első lépés és elkésett lépés, Európa általános szükségleteihez képest, rajta kívül csak Táncsics tudta és hangoztatta. Petőfi már száz évvel ezelőtt is a nép köztársaságáért, földhöz való jogáért és teljes politikai egyenlőségéért harcolt. Az ő törekvései korántsem valósultak meg a negyvennyolcas törvényekben, melyek lényegükben a haladó középnemesség uralmát biztosították, bár Szemere Bertalan nemzetiségi, közjogi és egyéb törvénytervezeteiben mindenesetre benne volt Petőfi és Táncsics respublicájának termé­keny csírája. 1867 más utakra terelte a fejlődést. Mire Ady Endréhez érünk, az igazi Petőfiért, a meg nem alkuvó forradalmárért már foggal és köröm­mel kellett harcolni, mert életének értelmét az iskolakönyvek lapjain teljesen elsikkasztották. Ady hívja először tetemre Petőfit a halódó úri Magyarország készülő ravatalánál, Ady veti fel először a kínzó kérdést: Kié Petőfi? Üjabb huszonöt év próbálta még feledtetni szavainak kíméletlen igazságát. A szellemi felszabadulás legelső lépései közé tartozik a har­madik magyar köztársaság mai ünnep-sorozatán, hogy Petőfi irodalmi és politikai demokráciájának egységét meghirdessük és tettre váltsuk a nép országában. Pálóczi Horváth György 139

Next

/
Thumbnails
Contents