Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

igényű líraiságának teremtője ez a hajtóerő volt; a közösségnek érthetőt, a közösség ügyéről szólót, a közösség ügyéért harcolót akart alkotni! Programadó költeményében, „A XIX. század költői“-ben, nemcsak a maga, hanem nemzedékének irodalmi feladatairól beszél; V Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vizén átl Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját, Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! íme, szót sem ejt a belső, „autonom“ kérdésekről, nem részletezi milyen kötelességei vannak ar művésznek művészete anyaga és eszköze iránt, kizárólag az irodalom társadalmi feladatát jelöli meg. Mondhatnók-e azért, hogy Petőfi, a költői nyelv megújítója, a műfajt és témát teremtő lángelme, nem alkotott forradalmit e téren is? Képeinek érzékletes ereje, az ellentétes és párhuzamos gondolatritmusok gazdaságos dialektikája az idézett vers hat szakaszában többet árulnak el művészi érdeméről, mint kora fínomkodóinak sok fáradsággal ellesett, doktrinér szenlimental­­izmusa. Petőfi pátosza nem bő, klasszikus redőzet, melyet a poéta kölcsön­vett ugyan az ódon kelléktárból, de jelentéktelen alakja elvész benne. Sem szerkezete, sem nyelve nem stilizálja a külső pátoszt, a patétikus tartalmat korának köznyelvéből formálta meg. így válik hatása foko­zottá, ez támasztja alá politikai költészetében az érzelmek hitelét. Műveiben a forma, a stílus és az emberi meggyőződés szorosan össze­fonódik. Amint elválaszthatatlan családi, szerelmi és politikai költemé­nyeinek egész gazdagsága is az elsőnek tőle hirdetett irodalmi demokráciá­tól. ő volt az, aki többé nem szégyelte, hogy a költőnek apja is van, mégpedig mészáros s anyja cselédek ivadéka. S itt nemcsak alkotó ösz­tönének individualizmusát követte. Nagyon is tudta, hogy ezzel a téma­bővítéssel szociális tettet vitt végbe. Politikai költészete a 47-es évben válik egészen éretté és magabiztossá. Rímeiben megvalósul minden, amiért huszonöt esztendő diétái harcoltak és vitatkoztak. Pártprogramot — a szó legnemesebb értelmében véve — érvényesebben nem fogalmazott meg senki. Joggal írta le, hogy a Nép Nevében, szava valóban a magyarság egyeteméé; Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélgeg Isten teremtményén s ki rásüti: Isten kézéi el nem kerülheti! 46-ban íródott „A Nép“ c. költeménye, majd a 47-es „Az Ítélet“, végül közéleti szerepének termékeny korszakából az „Olaszország“, a „Forradalom“ és a „Respublica“ szemelvényeikben is pontos grafikonját adják a hivatástudat, a mondanivaló és a pregnáns kifejezőerő meg­­éréséuek. Petőfi e verseiben megvalósította a művészet és politika, a költészet és közélet kapcsolatának legszebb lehetőségeit. 137

Next

/
Thumbnails
Contents