Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
igényű líraiságának teremtője ez a hajtóerő volt; a közösségnek érthetőt, a közösség ügyéről szólót, a közösség ügyéért harcolót akart alkotni! Programadó költeményében, „A XIX. század költői“-ben, nemcsak a maga, hanem nemzedékének irodalmi feladatairól beszél; V Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vizén átl Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját, Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! íme, szót sem ejt a belső, „autonom“ kérdésekről, nem részletezi milyen kötelességei vannak ar művésznek művészete anyaga és eszköze iránt, kizárólag az irodalom társadalmi feladatát jelöli meg. Mondhatnók-e azért, hogy Petőfi, a költői nyelv megújítója, a műfajt és témát teremtő lángelme, nem alkotott forradalmit e téren is? Képeinek érzékletes ereje, az ellentétes és párhuzamos gondolatritmusok gazdaságos dialektikája az idézett vers hat szakaszában többet árulnak el művészi érdeméről, mint kora fínomkodóinak sok fáradsággal ellesett, doktrinér szenlimentalizmusa. Petőfi pátosza nem bő, klasszikus redőzet, melyet a poéta kölcsönvett ugyan az ódon kelléktárból, de jelentéktelen alakja elvész benne. Sem szerkezete, sem nyelve nem stilizálja a külső pátoszt, a patétikus tartalmat korának köznyelvéből formálta meg. így válik hatása fokozottá, ez támasztja alá politikai költészetében az érzelmek hitelét. Műveiben a forma, a stílus és az emberi meggyőződés szorosan összefonódik. Amint elválaszthatatlan családi, szerelmi és politikai költeményeinek egész gazdagsága is az elsőnek tőle hirdetett irodalmi demokráciától. ő volt az, aki többé nem szégyelte, hogy a költőnek apja is van, mégpedig mészáros s anyja cselédek ivadéka. S itt nemcsak alkotó ösztönének individualizmusát követte. Nagyon is tudta, hogy ezzel a témabővítéssel szociális tettet vitt végbe. Politikai költészete a 47-es évben válik egészen éretté és magabiztossá. Rímeiben megvalósul minden, amiért huszonöt esztendő diétái harcoltak és vitatkoztak. Pártprogramot — a szó legnemesebb értelmében véve — érvényesebben nem fogalmazott meg senki. Joggal írta le, hogy a Nép Nevében, szava valóban a magyarság egyeteméé; Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélgeg Isten teremtményén s ki rásüti: Isten kézéi el nem kerülheti! 46-ban íródott „A Nép“ c. költeménye, majd a 47-es „Az Ítélet“, végül közéleti szerepének termékeny korszakából az „Olaszország“, a „Forradalom“ és a „Respublica“ szemelvényeikben is pontos grafikonját adják a hivatástudat, a mondanivaló és a pregnáns kifejezőerő megéréséuek. Petőfi e verseiben megvalósította a művészet és politika, a költészet és közélet kapcsolatának legszebb lehetőségeit. 137