Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-03-01 / 3. szám

A TIZENKÉT PONT

I.

Ezemyolcszáznegyvennyolc tulajdonképpen a tizenkét pont esztendeje talán, de március tizenötödike aztán már minden bizonnyal a tizenkét pont napja. Nemcsak azért, mert a tizenkét pont robbantotta ki, hanem legfőképpen azért, mert az egész nap annak a jegyében telt el. Semmi sem történt, ami ne esett volna valamelyik pont érvénye alá s alig van pont, melyet a forradalom népe aznap ne élt volna meg. Ha nem valóság szerint, akkor legalább a forradalom szent lázában. A katonaság például még nem esküdött meg az alkotmányra, mint ahogy a tizedik pont kívánta, de épúgy nem lőtt a népre, mintha már felesküdött volna. Az egyenlőség elve nem válhatott huszonnégy órán belül egyszerre társadalomformáló erővé, de a díszelőadáson, a Nemzeti Színház nézőterén, földszinten és páholysorokban, erkélyen és kakasülőn egyaránt egyenlőség uralkodott. Táncsicsot két arisztokrata ifjú kísérte a börtönajtótól a kocsiíelhágóig és a vármegye alispánja üdvözölte. Ha az ember történeti tudata megszakadhatna ebben az ünnepélyes pillanatban és elfeledhetné a később történteket, azt gondolhatná, hogy már is győzött a forradalom, leomlottak a társadalmi osztályok között a válaszfalak, a politikai státusfoglyok is, úgy amint a 11. pont óhajtotta, megszűntek börtönlakók lenni. Nagyon kis igazítással megállapíthatjuk tehát, hogy március tizenötödike a megelevenedett, átélt, valósággá vált tizenkét pont.

Ezért ünnepeljük benne a szabadság napját is. Hiszen a tizenkét pont az aktív és passzív függetlenség elvének kibontása, valósággal szálára szedése. A sajtószabadság az autonomikus törekvéseket segíti tudatosulni. A Pestre hozott és felelőssé tett minisztérium, az ugyancsak Pesten elképzelt évenkinti országgyűlés a már tudatosult közvélemény fennhatósága alá helyezi a kormányzást is, a törvényhozást is, addig mind a kettő csak felfelé tartozott felelni. A közjogi függetlenséget tovább építi a többi pont törvénykezési, gazdasági, társadalmi, katonai és külpolitikai téren. Kimondja a törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben s megszervezi az esküdtszékeket képviselet és egyenlőség alapján. Ebben hangoztatja a közteherviselést, az úrbéri terhek megszüntetését és felállítja a nemzeti bankot. Az eddigi pontok a társadalmi osztálykülönbségeket is megszüntetik, különösen ha a politikai státusfoglyok szabadonbocsálását is idevesszük. Katonailag a ka-129