Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

mókkal és a földdel folytatott drá­mai küzdelméről ad történelmi és társadalmi korrajzot. Egy cikk Pe­tőfi mezőberényi napjait ismerteti. A megye hírességeinek galériája: Dürer Albert, Munkácsy Mihály, Tessedik Sámuel, Thék Endre, Justh Gyula. Egy cikkben a békési tanyavilág problémája kerül meg­vitatás alá az egészséges és minta­szerű bélmegyeri élet eredményei­nek szemüvegén keresztül. Színes cikk számol be az egykori pákász- és nádrengeteg Sárrét régi mada­rász-, halasz- és vadászvilágából. Verset — pár helyi költőn kívül — Juhász Gyulától és Illyés Gyulától kapunk. Több reprodukció közli a táj festőinek képeit. Szépen közelíti meg a tájnaptár célját a Borsocl-Gömör Vármegyei és Nagymiskolci Kincses Napiár. Szórakoztató és ismertető cikkei­ben a szőkébb pátriához igazodik. Amellett, hogy az avasalji város, a diósgyőri, az ózdi vasgyár, a bor­sodi szén, a megye jellegzetes házi­ipara és Mezőkövesd megfelelő mél­tatást kap a naptár lapjain, a szó­rakoztató cikkek is helyi jellegze­tességeket adnak. A kalendárium hagyományos betyárromantikáját, Vidróczky csínyjei biztosítják, az anekdotakincset Mátyás király me­­gyebéii emlékei gazdagítják. Á múlt­ból még a muhi csata, a mező­keresztesi ütközet és az ónodi gyű­lés elevenedik fel. Gazdasági vo­natkozású része körültekintő, jól válogatottak az oldalzáró aprósá­gok. Hajdú-megye Kalendárioma a leg­jobb tájnaptárak közé sorolható. Az aktív debreceni szellemi élet legjobbjai vonulnak fel lapjain. Ve­szedelmes konkurrenssel is kell a megye naptárának megvívnia: a sok évtizedes Debreceni Kalendá­riummal. Juhász Géza, Karácsony Sándor, Balogh István, Gulyás Pál, Dankó Imre, Medgyesv Ferenc, Ía István, Lükő Gábor írásai igítják tartalmát. 1848 és a íajduk viszonyának ismertetését eredeti oklevelek publikálása teszi még értékesebbé. A debreceni ke­reskedelem kialakulása, a megye mezőgazdasági helyzetképe (a föld­­birlokreformmal kapcsolatos gazdag statisztikai adatokkal), a hajdúsági partikulák tanulságos története, a Hortobágy hasznosítása, a hajdú­ság eredetéről íroLt tanulmányok iskolapéldái lehetnek a színvonalas „naptárstílusnak“. Ugyanilyen ko­moly közérthető egyszerre a nap­táraikban szokványos mezőgazdasági rész ismertető anyaga. Egy román népballada, több népdal kottája, a helyi nyelvjárás tudatosítása, egy népszerű természettudományos is­mertetés szintén gondos szerkesztői munkára vallanak. S ama kevés naptárak közé tartozik még a haj­dú-megyei, amely a felszabadulás óla eltelt eseményeket is számba ve­szi. Ez a naptár egyébként ment műiden dilettantizmustól. A Csanádi Kalendáriumnak külö­nösen a gazdasági vonatkozású cik­keire lehet dicséretet mondani : részletes mezőgazdasági emlékezte- ' tője a száraz gazdálkodás (dryfar­ming) jegyében forradalmi jelentő­ségű módszere tanítja a legszára­zabb magyar megyének gazdáit. Kulturális vonatkozású részében „Makó szellemi életének gyökerei“ címen Eperjessy Kálmán ad képet a megyeszékhely művelődési életé­ről, Szabolcsi Gábor József Attila életét és költészetét tárgyalja. Egy cikk Csanád képzőművészetéi ismer­teti. 48-as vonatkozású tanulmánya elsőként publikált anyagot is ad a városi levéltárban lévő íratok alap­ján. Battonva község fejlődésének története favukutató irodalmunknak szolgál komoly adatokkal. A szép­­irodalmat Tömörkény István no­vellája és néhány színesen megírt táji körkép képviseli pár helyi poé­tán kívül. A Tiszamenti Kalendárium csa­­nádmegyei, szegedi és hódmezővá­sárhelyi kérdésekkel foglalkozik. Versanyaga rendkívül bő: Arany, Petőfi, Ady, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Fodor József, Radnóti Mik­lós, József Attila versei ió válo­gatással, kevés helyet foglalva el, a naptári részben szinte tolakodóan kínáltatják magukat olvasásra. Ál­talában a helykímélés szempontja érvényesült a naptár tördelésében és így kevés helyen változatos és aránylag nagy anyagot tud nyúj­tani. Kiemelkedik Kálmány Lajos gyűjtéséből három mese szövege és Péczely Attila értekezése a me­gye népzenéjéről, bő kottamellék­­^ettel.• Szegedet a szőregi nép dalai mutatják be, egy cikk Felgyő kul­turális helyzetéről ad széles képet 127

Next

/
Thumbnails
Contents