Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
mókkal és a földdel folytatott drámai küzdelméről ad történelmi és társadalmi korrajzot. Egy cikk Petőfi mezőberényi napjait ismerteti. A megye hírességeinek galériája: Dürer Albert, Munkácsy Mihály, Tessedik Sámuel, Thék Endre, Justh Gyula. Egy cikkben a békési tanyavilág problémája kerül megvitatás alá az egészséges és mintaszerű bélmegyeri élet eredményeinek szemüvegén keresztül. Színes cikk számol be az egykori pákász- és nádrengeteg Sárrét régi madarász-, halasz- és vadászvilágából. Verset — pár helyi költőn kívül — Juhász Gyulától és Illyés Gyulától kapunk. Több reprodukció közli a táj festőinek képeit. Szépen közelíti meg a tájnaptár célját a Borsocl-Gömör Vármegyei és Nagymiskolci Kincses Napiár. Szórakoztató és ismertető cikkeiben a szőkébb pátriához igazodik. Amellett, hogy az avasalji város, a diósgyőri, az ózdi vasgyár, a borsodi szén, a megye jellegzetes háziipara és Mezőkövesd megfelelő méltatást kap a naptár lapjain, a szórakoztató cikkek is helyi jellegzetességeket adnak. A kalendárium hagyományos betyárromantikáját, Vidróczky csínyjei biztosítják, az anekdotakincset Mátyás király megyebéii emlékei gazdagítják. Á múltból még a muhi csata, a mezőkeresztesi ütközet és az ónodi gyűlés elevenedik fel. Gazdasági vonatkozású része körültekintő, jól válogatottak az oldalzáró apróságok. Hajdú-megye Kalendárioma a legjobb tájnaptárak közé sorolható. Az aktív debreceni szellemi élet legjobbjai vonulnak fel lapjain. Veszedelmes konkurrenssel is kell a megye naptárának megvívnia: a sok évtizedes Debreceni Kalendáriummal. Juhász Géza, Karácsony Sándor, Balogh István, Gulyás Pál, Dankó Imre, Medgyesv Ferenc, Ía István, Lükő Gábor írásai igítják tartalmát. 1848 és a íajduk viszonyának ismertetését eredeti oklevelek publikálása teszi még értékesebbé. A debreceni kereskedelem kialakulása, a megye mezőgazdasági helyzetképe (a földbirlokreformmal kapcsolatos gazdag statisztikai adatokkal), a hajdúsági partikulák tanulságos története, a Hortobágy hasznosítása, a hajdúság eredetéről íroLt tanulmányok iskolapéldái lehetnek a színvonalas „naptárstílusnak“. Ugyanilyen komoly közérthető egyszerre a naptáraikban szokványos mezőgazdasági rész ismertető anyaga. Egy román népballada, több népdal kottája, a helyi nyelvjárás tudatosítása, egy népszerű természettudományos ismertetés szintén gondos szerkesztői munkára vallanak. S ama kevés naptárak közé tartozik még a hajdú-megyei, amely a felszabadulás óla eltelt eseményeket is számba veszi. Ez a naptár egyébként ment műiden dilettantizmustól. A Csanádi Kalendáriumnak különösen a gazdasági vonatkozású cikkeire lehet dicséretet mondani : részletes mezőgazdasági emlékezte- ' tője a száraz gazdálkodás (dryfarming) jegyében forradalmi jelentőségű módszere tanítja a legszárazabb magyar megyének gazdáit. Kulturális vonatkozású részében „Makó szellemi életének gyökerei“ címen Eperjessy Kálmán ad képet a megyeszékhely művelődési életéről, Szabolcsi Gábor József Attila életét és költészetét tárgyalja. Egy cikk Csanád képzőművészetéi ismerteti. 48-as vonatkozású tanulmánya elsőként publikált anyagot is ad a városi levéltárban lévő íratok alapján. Battonva község fejlődésének története favukutató irodalmunknak szolgál komoly adatokkal. A szépirodalmat Tömörkény István novellája és néhány színesen megírt táji körkép képviseli pár helyi poétán kívül. A Tiszamenti Kalendárium csanádmegyei, szegedi és hódmezővásárhelyi kérdésekkel foglalkozik. Versanyaga rendkívül bő: Arany, Petőfi, Ady, Juhász Gyula, Illyés Gyula, Fodor József, Radnóti Miklós, József Attila versei ió válogatással, kevés helyet foglalva el, a naptári részben szinte tolakodóan kínáltatják magukat olvasásra. Általában a helykímélés szempontja érvényesült a naptár tördelésében és így kevés helyen változatos és aránylag nagy anyagot tud nyújtani. Kiemelkedik Kálmány Lajos gyűjtéséből három mese szövege és Péczely Attila értekezése a megye népzenéjéről, bő kottamellék^ettel.• Szegedet a szőregi nép dalai mutatják be, egy cikk Felgyő kulturális helyzetéről ad széles képet 127