Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
Egy másik cikk Hódmezővásárhely kepét festi meg gazdaságtörténeti, társadalmi és kulturális szempontból. A szépirodalmi részben Tömörkény egyik jelenetét találjuk. Fejérmegye Naptára a szegedihez hasonlóan, szintén él a kalendáriumi rész intenzivebb kihasználásának lehetőségével. A hónapokkal párhuzamosan ismerteti a százév-előtti eseményeket, klasszikusainkat idézi néhány időszerű sorral. Néhol glosszaszerűen, néhol anekdólikusan közölt 48-as anyaga a lehető legváltozatosabb a naptárak között. Néhány sort találunk a műkedvelő színjátszás hibáiról és követelményeiről, valamint a falusi dolgozók és az irodalom viszonyáról. Tolna-Baranya Kincsesnaptára tartalmából ki kell emelnünk Táncsics Mihály élettörténetét és a Dunántúlra került székelyek társadalmi és kulturális kérdéseivel foglalkozó két cikket. Értékes a Berze Nagy János gyűjteményéből közölt anyag. Megemlékezik a naptár Kiss Gézáról, az Ormánság írójáról és kiadatlan táj szótáráról. A 48-as idők újraértékelését két közlemény végzi el Tolnát és Baranyát illetően. A szépirodalmi részben néhány jellemző verssel és életrajzi adattal az ott-szülöttek vagy az ott-éltek szerepelnek: így Petőfi, Vörösmarty, Garay János, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Babits. Mihály, Tolnai Lajos pedig egy elbeszéléssel. A Szabolcsi Kalendárium szépirodalmi részében ad gazdag anyagot. Ezek a rövidebb-hosszabb írások — ha irodalmi értékben nem is —, de abban egyeznek, hogy helyi vonatkozásúak és helyi ízekkel" bírnak. Ismertetést találunk a magyar dal jellegzetességéről, a régi szabolcsi népéletről. Gyöngyszeme a naptárnak Kiss Lajos leírása Beszterecről, egy lápi községről. Bessenyei György irodalmi munkásságát éleszti egy cikk, egy másik cikk a Fehérlófia-monda és egy népmese azonosságát kutatja. Az 1948. Jubileumi Év Hevesmegyei Naptára 48-as része terjedelmes, a megemlékezés dátumait részletes anyaggal közli. A jobbágyfelszabadítás megyei vonatkozású eseményeit részben eddig ismeretlen adatok alapján közli. A megye őskori betelepüléséről tudományos cikket kapunk Dancza János tollából, egy másik cikk az árpádokkorabeli történelemből nyújt néhány képet. Az Abauji Kalendárium-bán erősen kifogásolható az egyes „ismeretterjesztő közlemények“, „népművelési" stílusa. Aki ma is ezzel él, persze a történelmi és gazdasági problémákhoz sem mer amúgy istenigazában hozzányúlni, fontos kérdéseken átsiklik, paléükusan és óvatosan kezel olyan dolgokat, amik egészen más kezelést igényelnek. Egyébként a szerkesztők változatos anyagot nyújtottak. Nógrád-Hont Kalendáriuma érdekes újítást vezetett be: nemcsak a gazdasági teendőket állítja össze az év 12 hónapjára, hanem „önművelési figyelmeztetőt“ és tanácsokat is ad. Nem feledkezik meg a naptár a földreform után előállott helyzet megvitatásáról, a szellemi újjáépítés, múzeumi kérdés, népművészeti anyag ismertetéséről. 48-at bőséges adattár ismerteti, többek közt első publikációi nyújt a herédi plébánia latinnyelvű feljegyzéseiből. Az itt ismertetett naptárak tipografizálási munkája, kevés kivételtől eltekintve, aránylag sikeresnek mondható. Látszik, hogy egyes helyi nyomdáié becsvággyal gyürkőztek a számukra érdekes feladatnak. Ne felejtsük el, egy-egy vidéki nyomdának nagy feladat egy tízíves' kötet kiállítása. A rendelkezésre álló betűanyag összeállítása, az alkalmas munkaerő megválasztása a legnagyobb gond ilyen munkánál. Nyomdai téren tehát, épúgy mint "szellemi vonatkozásban, ezek a munkák komoly állomások a magyar népkalendáriumok fejlődésének történetében. Komáromg József A Magyar Kórus 48-as kiadványai. A Negyvennyolcas dallamok című füzet a szabadságharc nótáiból közöl negyvennyolc népdalt és műdalt Mathia Károly válogatásában. Némelyik népdal — esetleg más szöveggel — már közismert volt eddig is. Nagyobb részük viszont ebben a gyűjteményben jelenik meg először, például a Kossuth-nó Iának egy tiszta pentaton-dailamú változata. Egyébként is sok értékes régistílusú dallam van köztük. Az utá-128
