Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
S' t ,/ ~ •v. / tártani. Erre mintegy 80 ember gyűlt össze, megint harmad-harmad arányban munkás, paraszt és értelmiségi. Ez alkalommal különösen a munkásság és parasztság művelődési kérdései, megyei, táji problémák s a szomszéd népek kultúrája foglalkoztatott. Ez a konferencia talán még eredményesebb, volt, mint a tavaszi. A tervbevett többi gyűlést is megtartjuk még ebben a költségvetési évben. x .A szorosabb együttműködés érdekében titkáraink gyakran keresték fel az egyes vidéki Tanácsokat is. . A vezetőképzés ügyét még nem sikerült egészen megnyugtató módon megoldani-. A Tanácsnak még nincs ilyen jellegű önálló akadémiája, viszont megvan a lehetősége annak, hogy minden vezetőképző jellegű megmozduláson résztvegyen, így a Tanács elnöke és titkárai számos előadást tartottak a szabadművelődési főosztály által nyáron rendezett ügyvezetői tanfolyamokon és a megyei munkaközösségi értekezleteken. ' Programmen kívüli munkák 1. A márciusi gyűlésünkön bejelentett munkákon kívül számos váratlan feladatot kaptunk. Az egyik a népkönyvtárak ügye 'volt. Még április 8-án és 23-án értekezletre hívtuk meg azokat a mozgalmi vezetőket, akik népkönyvtári akcióval foglalkoznak s e megbeszélések alapján és a szabadművelődési főosztály egyik vezetői tisztviselőjének közreműködésével albizottságunk még május folyamán elkészítette egy népkönyvtári rendelet tervét. Ezt át is adtuk a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, még folynak a tárgyalások a rendeletre nézve. v 2. Márciusi konferenciánkon s néhány vidéki városban tett látogatásunk alkalmából mozgalmat indítottunk gyermekjátszóterek létesítésére és népi. játékok propagálására. 3. Javaslatot , készítettünk szabadművelődési filmek tárgyára s a filmek sorrendjére vonatkozólag. 4. Szervezeti Albizottságunk javaslatokat tett a szabadművelődési rendeletek módosítására, illetve a szabadművelődési törvény előkészítésére. 5. A vagyondézsma rendelet értelmében a pénzügyi liatóságok az OSzMT javaslata alapján döntik el, hogy bizonyos egyesületek a rendelet hatály^ alá esnek-e vagy sem. A Tanács több ilyen természetű üggyel foglalkozott. 6. Elkészítette la Tanács a szabadművelődési szakvizsga anyagát. Kívánatosnak tartja a főbb tudományágak problématikájának és minden szakból legalább egy klasszikus (egy filozófus, egy szociológus, egy zeneszerző stb.^ munkásságának alapos ismeretét. Javasolja a Tanács azt is, hogy a vizsga letételét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ne ,5, hanem 3 évi határidőhöz kösse és a szociológiai tárgyak képezzék a vizsga első részét. 7. Végül, de nem utolsósorban, örömmel kell bejelentenem, hogy a Tanács < sok szörongás után végre kényelmes, megfelelő helyiségbe költözhetett: az Aulic^i-u. 4—6. sz. alá. Ez alkalommal is nagy hálával köszönjük meg a Minisztériumnak, hogy anyagi támogatásával «erre lehetőséget nyújtott. Hogy módosullak elvi problémáink? Munkánk első évében magának a szabadművelődésnek a létét kellett előadásainkban és cikkeinkben indokolnunk s élesen cl kellett határolnunk a népművelés és szabadművelődés fogalmát. Arról is meg kellett győznünk a szabadművelődés hivatalos és nem hivatalos munkásait, hogy csak a Tanácsok biztosíthatják intézményesen munkánk demokratikus jellegét. Ez a gondolat másfél év alatt megjárta az országot, a nagykanizsai novemberi konferencián már a vidéki tanácstagok magyarázták ezt a gondolatot a budapestieknek. A második évbep differenciáltabb formában kellett felvetnünk a problémát: egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az iskolánkívüli nevelés ügye hogy változott ezeréves történelmünk során, másrészt tanulságokat próbáltunk kiolvasni a földkerekség népeinek hasonló jellegű mozgalmaiból, harmadrészt fel kellett vetnünk a felnőtt nevelés módszertani problémáit is. Mindhárom esetben inkább problémásításról, mint a probléma részletes kifejtéséről van szb (-ez majd a harmadik évnek lesz a feladata), mindazonáltal máris megállapíthatók bizonyos alapigazságok. A kérdés történelmi vizsgálata például arról győzött meg, hogy minden sorsforduló idején nágyobb "hangsúly esett az iskolánkívüli nevelésre, mint az iskolaira. Mert hiszen a ránktörő új kultúrák képviselői nem voltak hajlandók megvárni az új generációk felnevelik I
