Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
, \ # meg s igen hasznos segédkönyvnek bizonyult »A demokrácia kézikönyve«, melyet két rendőr' tiszt: Soproni János és Bikácsy László írt. , Sokan nagy örömmel fogadták Lugossy Emma és Gönyey Sándor »Népi Táncok« című kötetét. Elkészítettük egy 12 kötetes Családi Könyvtár tervét is, több kézirat is elkészült már, azonban nem eléggé népszerű nyelvezetük miatt nem használhatjuk mindegyiket. Amennyiben szükséges lesz, pályázatot fogunk kiírni egy-egy kötetre, esetleg az egész sorozatra Az integrálódni akaró társadalom Minden hónapban összegyűjtjük a főváros női egyesületeit, minden alkalommal‘ másmás egyesület helyiségében. 'Februárban az MNDSz, március 27-én a Független Kisgazda Párt, április 23-án a Szociáldemokrata Párt, május 29-én a Szabadművelődési Tanács, június 26-án a Feministák, november 4-én a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság helyiségében tartottuk meg összejövetelünket. A vendéglátó egyesületek bemutatkozó előadásán s az analfabétizmus kérdésein kívül a nőnevelés problémáit oldozgatluk folytatólagosan elnökünk Karácsony Sándor vezetésével. A vita még folyik, időelőtt volna eredményeit összefoglalni, tájé« koztatásul mégis megemlítünk négy gondolatot: 1. A női egyesületek az emancipáción ma már nem a nők elférfiasodását értik, hanem a nőiség bevitelét a közélet minden területére., 2. Még mindig nem érzik a férfiakkal, való teljes egyenjogúságot, még kulturális téren sem. Ha a dolgozó férfi hazamfegy, olvashat, rádiózhat, képezheti magát, a dolgozó nő ugyanezen idő alatt kénytelen főzni, varrni, mosni. Meg kell teremteni az egyenlő életfeltételeket. 3. A nők nagyobb megbecsülése kultúránk és civilizációnk lényeges átalakulását fogja eredményezni. (Amerikában pí azért van mosogatógép és ezerféle konzerv, mert ott kezdetben nagyon kevés volt a nő s a férfiak minden fáradságtól meg akarták kímélni imádottjaikat.) A kultúrában a nőiség a passzivitás diadalát jelenti, mondjuk orvosi nyelvre lefordítva: a kifejlődött betegségek férfias lebirkózása helyett a betegségek nőies megelőzését, a prophylaxist. És ki ne vágyódnék már erre? Pei^ze a kultúra minden területén megvan a nők speciális feladata. '4. Sokan kívánatosnak tártanák, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium külön ügyosztályt* állítson fel a nőn^veliés tanulmányozására és irányítására. A férfi egyesületek vezetőit is összehívtuk június 25-én. Értekezletünk egyik eredménye az volt, hogy megállapodtunk az államsegélyezés elveiben és feltételeiben s elhatároztuk, hogy az összejöveteleket . ősztől kezdve rendszeresítjük. Szeptemberben be is kértük a Tanácsban helyetfoglaló egyesületek évi munkatervét, költségvetését, alapszabályát s novembertől kezdve havonta 'közösen beszéljük meg a munkaterveket, egymás jelenlétében határozzuk >neg az államsegélyre vonatkozó javaslatot. Ezek az -értekezletek is a magyar demokrácia érettségéről tesznek tanúbizonyságot. Az integrálódás vágyát mutatja az is, hogy az analfabétizmus leküzdésére minden egyesület szívesen lépett akciós közösségre egymással. Megkezdtük az egyesületek kiadványainak a gyűjtését. Erre azért van szükség, hogy a már megjelent munkákat minél' szélesebb körben ajánlhassuk, a felesleges kiadások megjelenését pedig megakadályozhassuk. Megkezdtük az egyesületek látogatását is. örömmel veszünk részt minden ünnepi és köznapi alkalmakén. Ott voltunk a WM Szabadegyetemének záróünnepélyén, az MNDSz vezetőképző tanfolyamának, a gellérthegyi Uránia csillagvizsgáló megnyitásának ünnepélyén, segédkeztünk a NIK képzőművészeti kiállításának előkészítésében, stb. Viszont néha kérni is szoktunk; tavasszal pl. arra kértük a mozgalmak vezetőit, hogy teremtsenek közvéleményt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetésének felemelése mellett. A vidéki tanácsok megmozgatása Még március közepéi? (13-, 15-én-) összehívtuk a kerületi (megyei és thj. városi) tanácsok, valamint az ország 10 legjobban működő községi és 10 pestkörnyéki tanácsának 2—2 tagját, összesen 120 embert, egy 3 napos értekezletre. A résztvevők vegyesen parasztok, munkások és értelmiségiek voltak. Az első napon mindenki beszámolhatott községe vagy megyéje kulturális munkájáról, a második napon előadásokat tartottunk: A munkásság és parasztság viszonya, A modern történet-szemlélet, A népzene, A népművészet, Március 15. A harmadik napon pedig elkészítettük közös munkatervünket. Ez a pesti konferencia csak kiindulás volt. Még a nyár folyamáéi meg akartuk rendezni a táj konferenciákat (Dél-Dunántúl, Észak-Dunánlúl, Duna-Tisza köze, Tiszántúl) s az ősz folyamán a nehéz közlekedési viszonyok között élő északi megyék járási értekezleteit. Mindebből pénzszűke miatt csak a november 28—29-i nagykanizsai konferenciát tudtuk meg-A1
