Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

Szele György: Az aranyrózsa. Magyar mese a törökvilágból három felvonásban. Tizenegy nagyobb és ugyanannyi kisebb férfi szereplővel, hét nagyobb és három kisebb női szereplővel, több statisztával Műfajával alkalmas arra, hogy a sablonos, ízetlen-borsatlan, felszínes, gügye szövegű és zenéjű operetteket vagy ú. n. népszínműveket kiszorítsuk vele s mégis adjunk valamit a könnyebb igényű közönségnek. A magyar garabonciás diák megmenti az üldözött Cifra asszonyt, aki valóságban Azraéle, török amazon s beleszeret megmentőjébe, a diákba. De az aranyrózsa varázsa nem fog rajta, Gerő diák visszamegy kedveséhez. Meséje színes, eleven, a jelenetek mozgalmasak, látványosak. Nagyobb felkészülést igényel, de magyar levegője, ízes sárréti nyelve megéri a fáradságot s két pedagógiai célt is szolgálhatunk: egyrészt a sok „fő szereppel“ többeket foglalkoztathatunk s nem keltünk irigységet egy-két főszereplő iránt, másrészt a közönségnek is átmenetet adunk a nagy színművek felé, igazi magyar komédiával. A jelmezeket, díszleteket ötletesen, olcsón megoldhatjuk. Szabadtéri játéknak is alkalmas. (Kiadta az Exodus könyvkiadó, Budapest, .Vásárhelyi Pál-u. 7. Ara 5 forint.)

Szabó Pál: Leánykérők. Vígjáték egy felvonásban. Négy férfi, négy női szereplővel. Színe: egyszerű paraszti szoba. A népszínművek hazug világát csak művészi népi darabokkal szoríthatjuk ki. Szabó Pál tiszta humorában a társadalom mély kérdései is felsorjáznak. Állandó témája a feltörekvő parasztság kilátástalan helyzete. A Leánykérők is gazdag, de rosszszemű legénnyel akarják a szép, szegény lányt összeadni. De a praktikák sikertelenek, a legény „Kossuth apánknak“ nézi a közben felcserélt „Házi áldást“ és a fekete macska helyett leendő apósa sapkáját veri le az asztalról. Ahol nagyobb alakításra nincs lehetőség, de a természetes, közvetlen játékra igen, ott hosszabb műsorba is jól beilleszthetjük. Kellékei a legegyszerűbbek. (Kiadta: Misztótfalusi Könyvkiadó, Budapest, Semmelweiss-u. 1. Ara 3 Ft.)

( Kisfaludy Károly: A gyilkos, vagy: amikor pattant, nem hittem volna. Vígjáték egy felvonásban. Négy férfi, két női szerep. Szín: szoba. Ifjúságunk legkedvesebb színpadi emlékei a „Kérők“ és „Csalódások“, Kisfaludy Károly klasszikus alkotásai. A komikum, a váratlan fordulatok, a csupa játék nem felejteti a mögötte meghúzódó mély emberi vonásokat, leginkább a gyarló önzést, féltékenységet, hatalmaskodást, melyek Kisfaludy életének is csökönyös kísérői. A humornak: a tragikum az egyik pillére, s a kettő ölelkezésében ott az emberség ezernyi visszássága. Ebben a vígjátékban apa és fia küzdenek szellemes kalandokon át egyetlen leányért, a fiú győzelméig.

Kisfaludy Károly: A betegek. Vígjáték egy felvonásban. Négy férfi, két női szereppel. Képzelt beteg a két barát s meg se gyógyulnának, ha a bölcs orvos egymás közelébe nem rendelné ókét, hogy egyszer végre őszintén kipanaszkodhassák magukat. A vígjáték mesterére, Moliére-re emlékeztet szellemessége, könnyedsége, éles bölcsessége, valóságismerete.

Kisfaludy Károly: Szeget szeggel. Vígjáték egy felvonásban. Öt férfi és két női szerep. Sok bonyodalom állja útját a szerelmeseknek, amíg egymásé lehetnek, de akár a mesében, a kölcsönösen púposnak, sántának, vaknak maszkírozott fiú és leány egymásé lesz őszinte formájában is, hiszen nem tagadták meg egymást rút alakban sem. Ezt a százhúsz esztendős vígjátékot ma is számtalan műkedvelő színpadon láthatjuk nagy sikerrel. Ügy látszik, hogy magyar és külföldi klasszikusaink felújítása is ezekre a színpadokra vár. (Mindhárom vígjáték „Kisfaludy Károly egyfelvonásosai“ címmel egy kötetben az Exodus kiadónál jelent meg, Budapesten. Vásárhelyi Pál-u. 7. Megtalálhatók természetesen Kisfaludy K. összes műveiben is, könyvtárakban.)

E darabok közül farsangra vagy egyéb vidámabb alkalomra az „Aranyrózsa“, „Sári bíró“, „Leánykérők“ és Kisfaludy egyfelvonásosai alkalmasak. Nemzeti ünnepre: „A civilizátor“, „Csalóka szivárvány“, „Ludas Matyi“, „özönvíz előtt“.

111