Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-02-01 / 2. szám

barátja, Kund Ottó mutat meg számára: nem felszabadulást hoz, hanem homályt, bonyodalmakat. Lexikonból tanulja meg s nem illeszkedik bele életébe szervesen, öt is öngyilkosságba kergeti, mint Kundot. A gvökértelen, szervetlen hozott gyarmati kultúra küzdelmét a fejlődni vágyó, természetes magyar igénnyel mutatja meg Tamási. Nincs kompromisszum, abba csak bele lehet hatni s még a Kund Ottók számára is meddő, használhatatlan. Két külön nyelv, két külön világ feszül itt egymásnak: egyik az önmagáért való, elvont, számunkra idegen, másik a mi természetes igényünkből fakadó, közösségben és reális valóságban élő világunk. Az vállalkozzék a „Csalóka szivárvány“ előadására, akit nem tévesztenek meg Tamási mókái, hanem tudatosult benne kultúránknak ez az elviselhetetlen kettőssége s ezt ki is tudja fejezni. Czinlos Bálint szerepe kíván különösen jó alakítót, mert két szerepet is játszik: magát és később az öngyilkos Kund Ottóét. A „nehezebb“ darabok közül való, de még silány fércművekkel el nem rontott közönség előtt feltétlenül sikerre számíthatunk vele. Természetesen ott, ahol valóban ■probléma az, hogy a nadrágos ember világa, nyelve, tudománya nem egyezik a népével. (Kiadta: Révai, Budapest Kapható könyvkereskedésekben. Ára 14 Ft.)

Nagy István: özönvíz előtt. Életkép három felvonásban. Nyolc férfi, öt női és egy gyermek szereplővel. Az első két felvonás helye: városi szoba, a harmadiké lakásnak használt üzlethelyiség. A darab környezete, története reális, annak megfelelően olyan szereplőket kell kiválogatnunk, akik nem primadonnáskodnak, hanem őszintén játszák meg a polgári világ minden fonákságát. Ezeket a fonákságokat nem élvezi ki Nagy István, csak mindennapjaiban mutat be egy szorongó, széthulló családot, mely kifelé mindig a vasárnapi arcát mutatja, de nyomorúságában lecsúszik addig, hogy rászorul egy munkás család segítő szeretetére. Igen kevés modern társadalmi drámánk van, közülük Nagy Istváné a legalkalmasabb arra, hogy visszakísértő elmúlt életünk ellen hangoljon, mert az özönvíz túlságosan sok régi bárkát mentett a maga szigetére. (Megjelent az EMKE kiadásában, Kolozsvárott, 1945. Megtalálható a Szabadművelődési Felügyelői Hivatal könyvtárában.)

Móricz Zsigmond: Ludas Matyi. Komédia három felvonásban. Igen sok szereplővel. Színek: utcarészlet, vásár, tomácos ház. Fazekas Mihály Ludas Matyijét többen is feldolgozták színpadra, de közülük Móricz Zsigmondét ajánljuk. Benne teljesedik ki legtökéletesebben a pasáskodó kényúr és az elnyomott nép feszült és elviselhetetlen viszonya. Nem csak nyelve csodálatosan szép, de számtalan lehetőséget ad arra, hogy nagyobb: játékra, komédiára alkalmas közösséget megmozgassunk veíe, hiszen kicsinek-nagynak, lánynak-legénynek egyformán adhatunk szerepet. A színdarab rendezésnek nemcsak a látványosság a feladata, hanem a betanuláson kérésziül a közösségi életre való nevelés is. Á Ludas Matyi hálás darab ebből és a közönség-siker szempontjából is. Szabadtérre hasonlóképpen igen alkalmas. (Megjelent az Athenaeum kiadásában. Ára 3.80 Ft.)

Móricz Zsigmond: Sári bíró. Vígjáték három felvonásban. Tizenkét férfi, négy női és egy gyermek-szereppel. Móricz Zsigmond pályája legelejéről" való, 1909-ben mutatta be a Nemzeti Színház s azóta is számtalanszor adták elő. Ma már inkább idillikusnak érezzük, akkor a valóság ábrázolása forradalmi volt. Szín: a bíró házában nappali lakószoba, fásszín, majd ismét a lakószoba. A falu bíró választásra készül s bírónéasszony, miután tizenegy év óta ő uralkodik, most is mindent megteszen az ura érdekében. Végül is fia szerelmének apja lesz a bíró, de „Sári bíróról“ a jégeső sem mossa le a bíróságot. Dialógusokon, párbeszédeken nyugszik itt a cselekmény, olyan szereplőket kell tehát választanunk, akik nem ide-odajárkálással, hanem ízes, tagolt beszédjükkel, dikciójukkal s arc- és testjátékukkal, gesztusaikkal pótolják azt, amit más színműben a történet jelképez. Üdítő, könnyű darab, hálás szerepekkel; különösen kezdő műkedvelők számára. (Kiadta az Athenaeum. Ára 8 Ft.)

110