Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-01-01 / 1. szám
segélyeket is, meg lehetünk elégedve az eredménnyel- Azt mondom, ha nem leszünk türelmetlenek, de szívósák leszünk, sikerül kivívnunk azt is, hogy a közművelődés megkapja a méltó támogatást. Mint a Miniszter Ur kiküldötte, kívánom, hogy járjon sikerrel a szabadművelődés munkája, hogy a magyar társadalom minden része kulturális autono-' miához juthasson, hogy maga ítéljen a fölött, mit fogad el és mit nem abból, amit a kultúra magyar és külföldi munkásai adnak.“ Karácsony Sándor megköszönte Kovács Máté államtitkár szavait s szeretettet üdvözölte Bóka Lászlót, a Minisztérium másik, szintén jclcn( lévő állámtitkárát. A tárgysorozat következő pontja Barczán Endre íőtitkári jelentése. Nagy terjedelme miatt a Jelentést csak kivonatosan közöljük. Bevezetés A márciusi közgyűlés elé terjesztett jelentésemben arról számoltam be, hogy a Tanács fennállásának első esztendejében mennyiben sikerült tisztázni a) a szabadművelődés elveit, b) hogyan sikerült ez elveket megismertetni az országgal vidéki látogatásaink álkal= mával, szillabusainkon, rádióelőadásainkon s az Uj Szántáson keresztül, c) mozgásba tudtuk-e hozni a társadalmat s hülyén kísérleteket tettünk la megmozdult társadalom munkájának összehangolására, d) milyen belső munkarendet alakítottunk ki, e) költségvetésileg mennyiben volt megalapozva munkánk, * f) végül: milyen tervekkel és javaslatokkal indultunk a második esztendőnek. Most munkánk második szakaszának végén arról kell számot adnom, hogy a már kialakult keretek között sikerül-e az} étet, azaz: 1. Mit sikerűik* megvalósítanunk elgondolásainkból vagy mi valósult meg várakozásunkon túl és felül, 2. a sikerülni akaró jüet hogyan módosította elveinket, terjesztési eszközeinket s a terjesztés módjait, változott-e a mai társadalom kulturális helyzetképe s milyen változások állottak be a Tanács belső. életében és költségvetésében, 3. s milyen látások vidítanak *az új esztendő közeledtén. A megvalósított tervek Márciusi tervünk négy legfontosabb pontja: " < a) -az analfabétizmus elleni küzdelem, . b) szabadművelődési tankönyvek, segédkönyvek, tanítóképzőintézeti tankönyv kiadása, c) a társadalom összefogásának hathatósabb szolgálata, d) a vidéki tanácsok megmozgatása _és a vezetőképzés megindítása volt. Az analfabétizmus elleni küzdelem Az analfabétizmus elleni küzdelem megindult. Számos egyesületi értekezlet, egy szillabus, értékes adatgyűjtés, színvonalas elvi' vita, egy három napos országos értekezlet mutatják a küzdelem eddigi útját és módját, a januárban meginduló sok száz tanfolyam pedig azt jelzi, hogy e harc éppen ezekben a napokban kezd országos méreteket ölteni. (E munkánk eredményéről lapunk más helyén számolunk be részletesen.) / Kiadványaink Elkészült s már sajtó alatt van Kövendi Dénes és Szathmáry Lajos: »A szabadművelődés kézikönyve« című műve. A könyv ismerteti a szabadművelőcíés elveit, célkitűzéseit, módszerét, intézményeit, az ide vonatkozó rendeleteket s mindezt olyan forpiában, hogy éppen úgy fel lehessen használni propaganda füzetnek*) mint tanítóképzőintézeti segédkönyvnek. Ugyancsak elkészült a középfokú Szabadiskoláknak szánt olvasókönyv, ^Országos nevű szerzők írták, Kövendi Dénes szerkesztette. Amint az alábbi címekből is kitűnik, minden tudományos ágat felölel: Honnan lett a világ? (A naprendszer kialakulása), Miből van a világ? (Az anyag szerkezete), Mekkora a világ? (Törvények és számok a természetbeu), Az élet, Az ember életei Test és. lélek, Ember és természet, Ember és másik ember, Gazda , és cseléd, (Termelés, munkás, munkaadó), A pénz uralma (A kapitalizmus), Gyárak és gyár ihatok (Kapitalizmus és politika a világgazdaságban), Magjfarország a világ gazdasági életében, Az ember felszabadulása (A demokrácia világtörténete), Urak és parasztolt Magyarországon (Történelmi_ áttekintés), Magyarok' és szomszédnépek, A magyar nép művészete, Ady Endre versei, Bartók zenéje, Magyar képzőművészet. Eredetileg más célokra készült, de átdolgozott formában a Tanács kiadásában jelent 10 t
