Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-01-01 / 1. szám
TÁRSADALMUNK SZÍNKÉPE A szabadművelődés irányítóinak tisztában kell lenniök azzal, hogy a társadalom művelődési szempontból többrétű képlet. Sajnos, ezt a bonyolult képletet itt csak röviden vázolhatjuk. 1. A társadalom elsősorban is osztályrétegeződést mutat. A magyar demokrácia, mint ismeretes, jelszószerűen három kategóriát szokott emlegetni: parasztság, munkásság, értelmiség. A valóságos helyzetről azonban hűbb képet ad ma, ha parasztságról, munkásságról és polgárságról beszélünk. Természetesen ezt is csak úgy tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat a jelentős különbségeket, amelyek az egyes kategóriákon belül is megállapíthatók. A polgárság mögött nagy és jelentős művelődéstörténeti múlt és hagyomány áll. Színes és gazdag kultúrát termelt ki. Kiépítette művelődési szervezeteit, intézményeit és kapcsolatait. Azonban ereje és jelentősége, sőt bizonyos tekintetben már öntudata is hanyatlóban van mind kulturális, mind társadalmi vonatkozásban. Ezzel szemben mind a parasztság, mind pedig a munkásság feltörő, harcos és öntudatos társadalmi kategória, telve hatalmi vággyal és művelődési igénnyel. Nagy hátránya viszont, hogy nem tekinthet vissza olyan művelődési hagyományokra, mint a polgárság. Különösen áll ez a parasztságra. Ennek a legelmaradottabb társadalmi és művelődési helyzetből kell magát felküzdenie. A magyar kultúra munkásainak figyelmét különösen is fel kell hívni ezekre a törvényszerűségekre. Társadalmunknak ugyanis igen súlyos műveltségi hiánya, hogy nincs kellő szociológiai tájékozottsága és szemlélete. Emiatt nem is tud megfelelő helyzetanalizist végezni s ez súlyosan gátolja művelődési munkája sikerét. Szerencsére ma már nálunk is kezdik feltárni a parasztság és ipari munkásság történelmi és művelődési adatait. Ez lényegesen megkönnyíti majd tájékozódásunkat. 2. A társadalom azonban nem csak osztályrétegeződést mutat fel: egyazon osztályon belül lelkialkat tekintetében is jellegzetes elkülönbözéseket figyelhetünk meg. És itt — megint csak nagyjából — három jelentős kategóriára utalhatunk: a dinamikus, illetőleg apostoli, a nyárspolgári és a magas szellemiségű lelki alkatra. Ezek a típusok, tekintet nélkül arra, hogy milyen természeti, nevelési vagy egyéb társadalmi tényezők formálták ki őket — más-más kulturális igénnyel jelentkeznek és a legkülönbözőbb társadalmi osztályba tartozó egyéneket fűzik lelki közösségbe. A dinamikus, illetőleg apostoli beállítottságú ember igénye: a világnézetes, aktivista, illetőleg hitvallásos kultúra. Az ő szemléletében a tudomány, irodalom és művészet a harcias világnézetnek, illetőleg hitvallásnak csak szolgája és abban olvad fel. Ez az igény a sui generis irodalmat és művészetet nem ismeri és nem ismeri el. Szemében az önmagáért való művészet az elhajlás, elhanyatlás jele, vétség a közös6
