Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-05-01 / 5. szám

ukrajnai falu, Zabolo’tnoje, értelmiségének összetételéről. Ez a falu az ismert tudós, bakterológus, Zabototnüj szülőfaluja. A szovjethatalom ideje óta kétszáz falubeli végzett el különféle magasabb iskolákat. Ezek közül többen orvosok lettek, mások a konzervatórium elvégzése után operaszínházakban működnek. Ma falubeli építészek tervezik a község új házait, a klubot, a parkot és a magtárakat. Jelenleg a "falunak több mint harminc szülöttje tanul főiskolákon.

A gyárakban és üzemekben folyó intenzív kulturális élet lehetővé teszi, hogy a szovjet értelmiség ne csak olyan emberekből kerüljön ki, akik különleges képesítésre tettek szert, hanem közvetlen utánpótlást is kapjon a munkásság és a parasztság tömegeiből. A Szovjetunió tudodományos és technikai újítói között sok elsőrendű munkás talált fel uj és hasznos dolgokat és sok az olyan paraszt és parasztnő, aki mestere a tökéletes mezőgazdasági technikának.

*

Hogy a kultúra a Szovjetunióban nemcsak a városlakóké, szemléltetően példázza a falusi mozik száma.

A legnagyobb szovjet köztársaság, az Orosz Szovjetköztársaság területén a háború kitörése előtt 9796 falusi mozi és hordozható vetítőgép működött. A háború évei alatt a mozihálózat csaknem felére csökkent, a háború utáni időszakban nagy munka folyt a falusi mozik helyreállítására és újak létesítésére. Jelenleg 8277 moziberendezés működik. A moszkvai, szverdlovszki, szaralovi, leningrádi. gorkiji, molotovi és rosztovi kerület legtöbb körzetében a falvak tanácsai megszervezték újra a kolhozok állandó filmszínházait. Ezt nagymértékben megkönnyítette az, hogy ezek a körzetek elektromos energiaforrásokkal rendelkeznek. Az állandó mozival rendelkező községek lakossága most már minden új filmet megnézhet. A művészi filmeken kívül állandóan ellátják a kolhozokat gazdasági oktatófilmekkel. Azoknak a községeknek számára, ahol még nincs állandó mozi. a folyó évben több mini tízezer hordozható hangosfilm-vetítőkészüléket hoznak forgalomba, hogy ezeken a helyeken is lehetővé tegyék rendszeres filmelőadások rendezését.

De nemcsak a központi fekvésű Orosz Szovjet Köztársaságban gondoskodnak ilyen módon arról, hogy minél többen láthassák a filmeket, hanem a távolabbi vidékeken is.

Egy orosz újságíró színes riportban számol be Bakanasz kazak faluban tett látogatásáról. Ezt a falut kétszáz kilométer választja el a legközelebbi vasúti állomástól. A falu puszta, homokos területen fekszik, csupán húsz évvel ezelőtt létesítették állattenyésztő kazákok. Mikor a reggeli órákban a repülőgép Bakanasz határában leszállt, fiatal, hosszú fekete hajú, tarka ruhába öltözött kazák nő várta a pilótát. Ez a fiatal nő a helyi mozi gépésze. Minden héten háromszor megvárja a repülőgépet, amely Kazaksztán fővárosából, Alma Atából hozza a filmeket a falu részére. A reggel érkező filmet este már vetítik is és sok film egyszerre kerül bemutatásra Alma Ata és Bakanasz s a többi hasonló községek filmszínházaiban. Ezt az teszi lehetővé, hogy a város és a legtávolabbi települések közölt is rendszeres repülőjáratok közlekednek. Repülőgépen szállítják a filmeket azokba a falvakba, amelyek teherautóval megközelíthetetlenek, a puszták belsejébe és a hegyi településekre. A többi községekbe, amelyeket nem kapcsol össze vasút a központtal, teherautókon juttatják el a filmeket. S ahová sem repülőgép, sem teherautó nem juthat el, lóháton vagy öszvéreken szállítják a mozigépészek a meredek, keskeny hegyiösvényeken a filmtekercseket.

A film így elhatol Kazaksztán minden zugába. Kétszáz hordozható vetítőberendezés áll rendelkezésére azoknak a falvaknak, amelyeknek állandó filmszínházuk még nincs. Ezeknek a készülékeknek saját kis villanytelepük van.

A szovjet filmstúdiók részben most már nálunk is ismert filméin kívül Kazaksztán mozijai természetesen elsősorban az Alma Ata-i filmgyárban előállított művészi filmeket játszák. Nagy az érdeklődés a tudományos filmek, például „Az ember eredete“, „Napfogyatkozás“, „A szerelem törvénye az állatok világában“ iránt is.

295