Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-05-01 / 5. szám
f) az állam erkölcsi alapjairól, különösen a demokratikus köztársaságéról, a szociális kölcsönösségről és a közcélért való odaadásról, g) szociális egészségtanról és testi nevelésről, h) egyéb előadások, melyek az állampolgárok műveltségi színvonalát emelik. E szabad tanfolyam megrendezését a rendelet járásonként (amíg a megyék léteztek, megyénként) működő „Művelődési Választmány ára bízza. A Választmányt a járási elöljáró (főszolgabíró, előbb megyefőnök) hívja össze. A Választmány a járási képviselőtestület 1, minden középiskola és polgári iskola 1 és az elemi iskolák 1 közös képviselőjéből, továbbá a legfontosabb közművelődési egyesületek egy-egy kiküldöttéből s a népművelés megbízott szakembereiből (főiskolái diplomával rendelkező közkönyvtáros stb.) áll. A választmány elnököt, jegyzői és pénztárost választ s gyakorlatilag ők irányítják az egész járás (megye) területén a közművelődési munkát. A választmány jegyzője az Iskola- és Népművelési Minisztérium bizalmija. Községenként helyi Közművelődési Bizottság alakul, melynek jegyzője a járási közművelődési választmány bizalmija. A járási művelődési választmány feladatai: az állampolgári tanfolyamok programmjának előkészítése, az előadók névsorának összeállítása, az előadók számára tanfolyamok rendezése, az anyagi alap megteremtése, a községi művelődési bizottságok létrehívása, előadók rendelkezésrebocsátása községeknek, saját kezdeményezésű előadások rendezése, jelentéstétei az iskolai- és népművelési minisztériumnak a járásban történő mindennemű kulturális és köznevelési munkáról. A helyi művelődési bizottságok feladata: a község segítségével gondoskodni az előadások és könyvtárak helységéről, dologi kiadásairól, előadók meghívása, tanfolyamok költségeire a járás, megye és állam hozzájárulásait megszerezni, statisztikákat és jelentéseket “készíteni az előadásokról s egyéb rendezésekről. A rendelet lehetővé teszi több község közös tanfolyamát, állami támogatást ígér az előadók díjazására, felszólítja a községeket megfelelő előadói helységek, a dologi kiadások fedezésére. Egy külön rendelet (mely minden minisztériumnak szól) az állami tisztviselőket hívja fel a közművelődési munkában való részvételre. A tanfolyamok előadóinak képzését e rendelet a járási választmány kötelességévé teszi. A helyi (községi) művelődési bizottság a községek lélekszáma szerint 3, 5, illetve 7 tagú. A páros tagok felét a járási választmány, másik felét pedig a község delegálja^ a páratlan t^g pedig a község közkönyvtárának szakképzett vezetője. A tanfolyamokat pártpolitikától mentesen kell megrendezni. Az idézett állampolgári tanfolyamokból lassan azután kifejlődik az iskolánkívüli népoktatás rendszere, mely az első törvény alapján továbbra is a társadalom kulturális és politikai önkormányzatán nyugszik, az állami közigazgatás és közoktatás felügyelete, irányítása és anyagi támogatása mellett. Mondanunk sem kell, hogy ez a rendszer a történelmi országok művelődési viszonyainak felelt meg, de elégtelennek bizonyult a kulturálisan elmaradottabb, illetve nem nyugati kultúrformákban élő szlovákiai és kárpátaljai lakosság részére. Viszont elismerésreméltó tényként kell megemlíteni, hogy a rendeletek minden vonatkozásban gondoltak a kisebbségek szellemi önművelődésének lehetőségeire. (A csehszlovák törvények kisebbségek alatt nemcsak a nemzetiségeket értették, hanem a nemzetiségi területen kisebbségben élő kolonizált úgynevezett ,,államalkotó elem“-et is.) > Az iskolánkívüli népi művelődés intézményesített szerveivé a „népi iskolák, mint a népművelő szervezet állandó tagjai“ válnak (52.556/1926. sz. rendelet). Az idézett rendelet a „népi iskolákat“ (tanfolyamok ezek tulajdonképen) három fokozatban állapítja meg: 283
