Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-05-01 / 5. szám

AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG NÉPMŰVELÉSI RENDSZERE

Az első világháború után a különféle történelmi múltú és ezelőtt soha össze nem tartozó részekből megalakult Csehszlovák Köztársaság legnagyobb gondja befelé a Köztársaság lelki megalapozása volt.

Az általános műveltség kérdése ugyanis az úgynevezett történelmi országokban (Cseh- és Morvaország) nem volt olyan problematikus, mint a Köztársaság más részeiben, mert a nyugati életformában polgárosult cseh-morva nemzet általános műveltsége a nyugati nemzetekével (közelebbről a németével) azonos színvonalon áll. A falvak népének műveltsége (már amennyire a mi falu fogalmunk egyáltalában használható a cseh „vidék“ polgárosult íöldmívességének lakóhelyére) általánosságban a négy középiskolás nívónak felelt meg már az első világháború előtt is. (A négy középiskola alatt nem a mi polgárink értendő, hanem gimnázium, képző, gazdasági és ipari középiskolák).

Az iskolás műveltség mellett az évszázados német nyomás alatt hazafias jellegű nemzeti kultúrát terjesztő egyesületek, helyesebben nemzeti mozgalmak, az Orol, Sokol és a különféle Maticák már 1906-ban „Közművelődési Szövetségibe (Osvetovy Svaz) tömörülnek. Céltudatos munkájuk nyomán az iskolák mellett terjed a nemzeti kultúra, Húsz, Palacky, később Masaryk nemzeti történelmi szemlélete, Macha romantikus lírája, Dvorák, Smetana, Fibich és a többiek (a mi terminológiánkkal élve) népi-nemzeti zenekultúrája és operakultusza (az „Eladott menyasszonyát, mely a mi Háry operánknak felel meg, minden cseh nemcsak hogy látta, hanem kívülről tud belőle szöveg és zenei részleteket s nincsen falu Cseh-Morvaországban, hol műkedvelők is többször ne játszották volna).

Mint mondottuk, a fiatal köztársaság első kultúrpolitikai feladatának tekintette a közös történelmi múlt és tradíció hiányát a köztársaság és a demokratikus államrendszer eszméltjével helyettesíteni: a cseh, német, szlovák, lengyel, kárpátorosz és magyar népek széthúzó nemzeti érzéseit és törekvéseit az „összeugratós“ Habsburg politika helyett a polgári demokrácia ideáljában összeegyeztetni. (A köztársaság alkotmányának megalkotásakor a belga és svájci alkotmányokat tartották szem előtt.) így a legelső népművelődési törvény (67/1919. sz.) „állampolgári nevelés céljából ingyenes tanfolyamokat ‘ rendel el, melyek feladata: „Polgárokat nevelni a köztársaság számára, mindenek előtt tehát elmélyíteni a Csehszlovák Köztársaságban a politikai műveltséget s megerősíteni az egyének! erkölcsi erejét.“ A végrehajtási utasítás nyolc pontban sorolja fel az előadások témaköreit s ezzel végeredményben az iskolánldvüli közművelődés tartalmát. E szerint a tanfolyamokon előadásokat kell tartani:

a) állampolgári ismeretekből az állami berendezkedésről, közhivatalokról, polgári jogok és kötelességekről, mindig tekintettel a Monarchia és a Köztársaság közti különbségre,

b) nemzetgazdaság területéről az állam, községek és más nyilvános testületek gazdálkodásáról, időszerű gazdasági kérdésekről,

c) a történelem köréből: az önálló Csehszlovák Köztársaság kialakulásáról, a cseh történelem fontos eseményeiről és jelentőségeiről,

d) a demokrácia fontosságáról és kérdéseiről,

e) az állami élet szociális alapjairól,

Az első Csehszlovák Köztársaság népművelési rendszerének ismertetése után legközelebbi alkalommal a csehszlovák népkönyvtári törvényt és a népművelés felelős vezetőinek főiskolai képzését fogjuk ismertetni. Az új Csehszlovák Köztársaság népművelési munkája felől, sajnos nem volt még módunk részletesen tájékozódni; de tudomásunk szerint annak szervezete nem változott.

282