Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-05-01 / 5. szám
Sándorral, Karácsony Sándorral ünnepeltek, élükön Heltai Miklós tanárral és Arday Aladár esperessel. A Magyar Népi Szövetség március 15-i kiáltványában ilyeneket olvasunk: „Dolgozni fogunk az 1848-asvasúthálózati terv mindmáig meg nem valósult vonalszakaszának megteremtésén Székelyudvarhely és Csíkszereda között; megkezdjük a Székelyföld nyersanyagkészletének kiaknázását a Székelyföldi Bányászati Kutató Intézet útmutatásai szerint; azon leszünk, hogy a marosvásárhelyi mezőgazdasági és erdészeti kar felállításával megkezdődjék a székely műegyetem kiépítése; minden megyében népfőiskolákat állítunk fel; minden soviniszta szándék sorainkból való száműzésével és a román-magyar együttélés kimélyítésével elősegítjük Groza Péter miniszterelnök nagy tervének, Románia és Magyarország vámuniójának megvalósítását“.. . és így tovább, Húsvét előtt fontos tanfolyam folyt Kolozsvárott 90 egyetemi hallgatóval. Arra készültek fel, hogy a húsvéti szünetben megalapozzák a megyei népfőiskolákat. Elkészítették a megyei előadók névsorát 12 különböző tantárgyra, hogy ne rögtönzött, hanem rendszeres iskolánkívüli oktatásban részesíthessék a magyar falvakat. Nem száraz anyagot akarunk bemagoltatni — mondták — hanem élő irodalmat, mezőgazdasági többtermelést, szövetkezeti munkát és népegészségügyet kívánunk a valóságba átültetni, gyakorlati módszerrel. Csíkszentmártonból írja egyik barátunk még márciusban, hogy: Az egészségügyi minisztériumban Cupcea államtitkár az Írországból érkezett kondenzált tejből nagyobb mennyiséget utalt ki a székelyföldi gyermekek részére. A kiutalt tej 160 gyermek kéthavi szükségletét fedezi. Ugyanakkor Szilágysomlyo 200 székelyföldi éhező gyermek érkezését várta. Homoródszentmártonban a falu kalákában építette az iskoláját. A rádióból Arany, József Attila, Ady verseit hallottuk, Tóth Béla előadását: „Román kurucok Rákóczi kurucai közt“ s Kacsó Sándor belpolitikai szemléjét. Április végén Bukarestben a Romániai Magyar írószövetség s a román írók együttes előadást rendeztek a munkásság számára. Gaál Gábor, Méliusz József, Asztalos István, Nagy István, Szemlér Ferenc, valamint a közelmúltban Budapesten járt Eftimiu és Sadoveanu olvastak fel műveikből. Kolozsvárott a sétatéri Műcsarnokban megnyílt az Erdélyi Szálán kiállítása. A kiállítók közül Szopos, Ács, Agricola, Pászk, Abódi Nagy Béla, Ciupe Aurél, Balázs Péter, Fülöp Antal, Nagy Albert, Kovács Zoltán, Sorban Roul, Vlasiu Ion, Gasca, Szolnay Sándor nevét jegyezzük fel. A Zeneművészeti Főiskolán ezalatt a hatodik estén adnak elő Bartók kórusokat a kritika lelkesedő hangja kíséretében. Az írószövetség pedig azon fáradozik, hogy Nagy István „Oltyánok unokái“ című regényét, Szemlér Ferenc új regényét, Balogh Edgár publicisztikai tanulmányait a Duna-kérdésről, Asztalos István novelláskötetét minél hamarabb megjelentethesse románul. Giurgiuca magyar verses antológiája (Csokonaitól napjainkig) pedig meg is jelent már azóta kitűnő román fordításban. Bukarestben a Román-Magyar hét keretében Bartók-Kodály estet rendeztek. Életüket, munkájukat s főként a román és magyar népzene terén kifejtett kutató munkájukat Eugen Mura ismertette. „Minden ellenük irányuló hajsza ellenére —- mondotta többek között az előadó — a két magyar zeneszerző haladt a maga útján. Hirdették a román és a magyar nép együvé tartozását, a román-magyar testvériséget. Bartók, aki csak nem rég halt meg, nagyjelentőségű tanulmányokat tett közzé a román népzenéről és a Román Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Bartók és Kodály zenéje mindig visszhangra fog találni azok körében, akik a románmagyar testvériség megalapozásán dolgoznak ...“ Folytathatnánk rövid híreinket, de ezzel sem változtatnánk eddigi képünkön, csak a keretet tágítanánk. A csillagzat: a kölcsönös megbecsülést, barátságot mutatja. Magyarok, románok értékesebbje ezen fáradozik mostan. Meg is valósul ez egyetemesen, mindenkire érvényesen, amint a programmjukból egyedül lehetséges: magatartás, életforma lesz. K. .A. 281