Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-01-01 / 1. szám
MIT KÓSTÁL EGY ELŐADÁS A felszabadulás utáni kultúréletünk egyik legbiztatóbb jelensége a szabadszínjátszó mozgalom fejlődése. Az egyes szabadszínjátszó csoportok előadásaik jövedelméből tartják, azaz tartanák fenn magukat. Azonban szerte az országban a csoportok arról panaszkodnak, hogy az előadások után fizetendő közterhek elviselhetetlenül magasak. Nézzük tehát végig, mit is kell fizetni egvegy előadás után. Rendőrhatósági engedély. A rendőrhatósági engedély két részre oszlik. Fizetni kell először bélyegilletéket, másodszor felügyeleti és ellenőrzési díjakat. A bélyegilleték mértékéről a 8500/1946. M. E. sz. rendelet intézkedik. E szerint fizetni kell először is beadványilletéket, ez 6 forint. Fizetni kell másodszor kiadványi illetéket. Ha belépődíj nincs vagy a bevételt jótékonv célra fordítják, akkor ez 5 forint. Ha belépődíj van, akkor a belépőjegv árához viszonyul a következőképen (a közölt számítás Budapestre vonatkozik, vidéken ennek az összegnek a fele): Ha a legmagasabb belépőjegy 10 fillér, a díj 1 forint; 10-től 20 fillérig 2 forint; 30 fillérig 3 forint: 40 fillérig 5 forint; 60 fillérig 8 forint; 60 fillértől 1 forintig 12 forint; 2 forintig 20 forint; ha a legmagasabb belépőjegy 2 forintnál több, akkor annak 8-szorosa. Ehhez azonban meg kell jegyezni, hogy az egy napra járó illeték Budapesten nem lehet kevesebb, mint 15 forint, vidéken pedig 2 forint 50 fillér. Az ennél alacsonyabb értékű illeték arra az esetre vonatkozik, ha az engedélyt több alkalomra kérik, amikor is a megfelelő alacsonyabb összeg sokszorosát kell fizetni. Viszont, ha 20-nál többször is játszanak, akkor sem fizetnek 20-szoros összegnél többet. Ez azonban már nem igen érinti a szabadszínjátszókat. A rendőrségnek fizetendő egyéb díjakat az 546.750/1946. IV./12. B, M, sz. rendelet szabályozza. Eszerint Budapesten fizetendő előadásonként 1.50 rendőridíj, ez vidéken elmarad. A felügyeleti és ellenőrzési díjra vonatkozólag az említett rendelet így intézkedik: „Müszínkörben, cirkuszban, árúmintavásárokon, kabarékon, és olyan táncmulatságokon, ahol a közönség részére ételt, italt nem adnak, továbbá kiállításokon, állatvásárokon és műkedvelő előadásokon éjféli 12 óráig minden megkezdett 4 órai szolgálat után, minden vezényelt rendőrségi alkalmazott után egyenként 8 forint, éjfél után a felügyeleti díj címen minden megkezdett órára az előző 4 órára megállapított rendőrségi díjak fele számítandók fel.» Olyan táncmulatságokon, ahol ételt, italt adnak, a díj személyenként 10 forint, de éjfél után minden órában. A rendőrség általában 3 személyt vezényel ki: egy rendőrt, egv tisztet és egy ellenőrt. Szükség esetén többet is kiküldhet. Ezen felül Budapesten a 272.220/1946. B. M. sz. rendelet értelmében 4-től 40 forintig terjedő összeget kell fizetni jótékony célra. Tűzoltó díjak. A tűzoltó díjakat szintén az 546.750/1946. B. M. sz. rendelet szabályozza. Összege ugyanaz, mint a felügyeleti és ellenőrzési díjaké. Forgalmi és vigalmi adók. Ezt a tételt a helyi hatóság szedi. A forgalmi adó minden esetben az eladott jegyek árának, tehát a bruttó bevételnek 3 o/o-a. A vigalmi adót másként állapítják meg Budapesten, a vidéki városokban és a községekben. Budapesten a bruttó bevétel 10 o/o-a, de ezen felül helyhatósági engedély díjat is kell fizetni, ami előadásonként 10 forint. Törvényhatósági jogú és megyei városokban, valamint nagy és kis községekben a belépődíjak összegének 15 o/0-a. Községekben azonban nem mindenütt szednek vigalmi adót. A 3,620/1945 M. E. sz. rendelet értelmében külön 28
