Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-01-01 / 1. szám
szabályrendeletet kell a községeknek alkotni s ezt kormányhatóságilag jóváhagyatni. Szerzői jogdijak. Ezek két csoportra osztanak. Nagy jogokra és kis jogokra. A nagy jogokhoz tartoznak a színdarabok. Az ide tartozó díjakat a Magyai' Színpadi Szerzők Egyesülete szedi. Egy felvonásos darab előadásáért 15 forint, 3 felvonásosért 25 forint, 3 felvonásos operett előadásáért 35 forint jár. A kis jogokhoz tartozó díjakat a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete szedi. Jogdíjtáblázatában részletesen szabályozza az egyes esetekben fizetendő díjak mértékét. Egy betétszám előadásáért pl. a legmagasabb belépőjegy két vagy háromszoros összegét kell fizetni a község lélekszáma szerint. Tegyük fel, hogy rendeznek valahol egy előadást, 3 felvonásos operettet adnak elő. A legmagasabb belépőjegy 2 forint, ezen kívül van 1 forintos jegy. 200 néző van, 50-en váltanak 2 forintos, 150-en 1 forintos jegyet. A bevétel tehát 250 forint. Fizetendő viszont a) beadvány illeték 6.— forint b) kiadvány illeték _ 10.— „ c) rendőri felügyelet 24— „ d) tűzoltó díj 24.— e) vigalmi adó 37.50 „ f) forgalmi adó 7.50 „ g) szerzői jogdíj 35.— „ 144.— forint Ehhez még hozzájön a fűtés, világítás, teremdíj, kölcsönzés és a zenészeknek fizetendő költség (ez helyenként eléri a 200 forintot). így a deficittől csak az menti meg őket, hogy a szerzői jogdíjat nem fizetik és kiépítik baráti kapcsolataikat. A valóságban persze nem úgy történik, ahogy azt a rendeletek előírják. A rendőrség minden vidéken mást szed. A legtöbb helyen többet. Sok helyen szedik a szerzői jogdíjat, amit a rendőrség nem szedhet. Sok helyen szednek „vegyes alap“ "címen különféle összegeket, kb. 20 forintot. Sok helyen a rendőrhatósági engedélyt is o/o-os alapon számítják ki. Hallottunk olyan esetekről, hogy 100 forintot kérnek és 27 forintról adnak nyugtát. Hallottunk olyanról is, ahol a vigalmi adó iránt is a rendőrség érdeklődik s hogy a másik oldalt említsük: Békés vármegyében pedig a rendőrség támogatja a szabadszínjátszók munkáját és minden esetben a íegméltányosabb összegeket számítja fel. Egij konkrét példa. A kisloki MaDISz szervezet 1946. év őszén előadást rendezett. Az előadáson belépődíj nem volt, adományokat a MaDISz javára köszönettel elfogadtak, így a bevétel 147.— forint volt, ebből a járási rendőrségnek 64 forintot fizettek a következő tételekre: beadvány illeték 6.— forint kiadvány illeték 10 — felügyelet 16 — » szerzői jogdíj 12 — » vegyes alap 20 — összesen: 64.— forint Erre vonatkozólag nyugtát állítottak ki. Szabályszerűen kiállított nyugtán nem szerepeltek az összes tételek,'a szerzői jogdíj és a vegyes alap" a nyugta hátlapjára voltak feljegyezve. Ezen felül a község, illetve az illetékes helyi hatóság 50 forintot követelt vigalmi adó címen, mire a szervezet a központhoz fordult. összegezés. Mi tehát a teendőnk? Egységesíteni kell a díjak fizetését. Pontosan tájékoztatni minden hatóságot és színjátszó csoportot. * Általában mérsékelni a díjakat. Megszüntetni a vegyes alap és egyéb befizetések kötelezőségét. Megszüntetni a túlkapásokat. 29
