Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-05-01 / 5. szám

— csak olyan értelmiség élhet meg, amelyet a nép magáénak ismer el és el is tart. Hamar alkalmazkodnak ehhez a reformáció terjesztői, Nemcsak prédikációkkal, könyvekkel igyekeznek hatni a népre; tanítják is, hogy legyen aki olvassa is a könyvet. Iskoláik a legmagasabb a legkorszerűbb (bár persze egyoldalúan teológikus) műveltséget viszik a falura. Papjaik, tanítóik közül t. i. igen sok tanul külföldi akadémiákon s ezek olyan helyekre is eljutnak latint, görögöt tanítani, ahol máma elemi iskola ha van. Laskó kullúrközpont nemzedékeken keresztül, Kálmáncsehi püspöki székhely — nem lehetne ekkor a magyar falu elmaradottságáról beszélni világviszonylatban sem. S nemcsak a reformátoré egyházakra áll ez: az újjáépülő katolicizmus is ugyanilyen eszközökkel indítja meg az ellenreformációt Pázmánynak is a papképzés és a világiak iskoláztatása volt a legfőbb gondja, meg persze a vitairatok. Vitairatai, prédikációi, friss képekkel és hasonlatokkal vannak teli, a dogma igazságait szemléletessé, érthetővé teszik a legegyszerűbb ember számára is. Amilyen mestere a vallásos prózának Pázmány, olyan nagy énekköltő Szenczi Molnár Albert, a zsoltárfordító. Az ő nyelve is olyan gazdag, vérmes, képdús, mint Pázmányé, azazhogy: mint a népé. S amint Pázmány müvei annyi protestáns embert találtak meg s térítettek meg, Szenczi egyik zsoltára a harcos katolikus Szelepcsényi énekeskönyvén át a katolikus nép közé is eljutott.

Mindez közismert tény. De azt már kevésbbé szoktuk emlegetni, hogy a XVI-XVII. századi Magyarország népi vallásos kultúrájának mik az előzményei. Nem beszélünk a huszitizmusról, amit éppen a németesedés előtt álló "csehek politikai és kulturális függetlenségvágya táplált A magyar államhatalom szembe került velük, Zsigmond király Húsz megégettetői között volt s ennek a Felvidék népe vallotta aztán kárát. De nemcsak rabolni jártak ide a csehek, misszionáriusokat is küldtek s nagy területen terjesztették a nép között demokratikus egyházukat. Nemcsak bibliafordítást köszönhetünk nekik; Budai Nagy Antal felkelésének az öntudatosodó magyar jobbágyság első megnyilatkozásának szellemi előkészítésében is nagy szerepük volt. A husziták ellen harcolt Mátyás király is Csehországban, míg itthon legrégibb hívei is összeesküdtek ellene, annyira nem látták az ország érdekének ezt a harcot. S nézzünk vissza egy századdal: Nagy Lajos a Balkán népeit ép a török veszedelem közeledtekor vadította el a magyarságtól azzal, hogy kegyetlenül irtotta az ott terjedő bogumilizmust. Imperializmusa szolgálatába áhította az egyházat, ezért küzdött a szegény nép közt terjedő szekta ellen. Közben eljuthatott ez a szekta a magyar néphez is, mert később a huszitizmus ép a déli végeken talált először talajra.

A huszitáknak vissza is adta a kölcsönt a magyar reformáció., A fehérhegyi csata utáni elnyomatás alatt lehetetlen volt Csehországban a protestáns papképzés s a „cseh testvérek“ papjai a sárospataki főiskolán tanullak ki. Egészen kiemelkedő a román-misszió kultúrális jelentősége. Ennek a terméke az első románnyelvű nyomtatott könyv, az 1544-es nagyszebeni káté. Ez: s a következő kiadványok még nem is törekszenek kifejezetten hitújításra. A keleti egyház keretein belül akarják megismertetni a románsággal Krisztus tanításának alaptételeit s az evangéliumok szövegét, így különösebb ellenállás nélkül terjedhetnek. Később már a reformátoré irányhoz való tartozást jelenti a román egyházi nyelv, az orthodox papság ellentámadásba megy át, ragaszkodik a szláv nyelvhez. Mikor aztán az államegyházzá váló erdélyi református egyház a maga keretei közé igyekszik fogni a románságot, megerősíti ezzel az autonómiájukhoz ragaszkodó románok ellenállását s megakadályozza a reformáció további terjeszkedését a románok között. Az ellenreformáció ugyanígy megindítja a románmissziót (illetve felújítja a középkorit, amelynek maradandóbb eredménye nem volt), iskolákat alapít, románul prédikál, román könyvet nyomtat. De ennek már eleve meg van az egyházpolitikai jellege, így ez is ellenhatást vált ki. A görögkatolikus egyház megalapításának már nagy a kultúrális hatása. De ez is felülről jött, nem a nép igényére; így hátrányai is vannak: a görögkatolikus román értelmiségnek állan-259