Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
télének, ami bár nem is vezetett teljes eredményre, elegendő hasznosítható tapasztalatot adott. A színjátszás tanításában két elvet vettünk figyelembe. Igyekeztünk a szabadszínjátszók működését a népi játékkultúrába beállítani, másrészt azonban ezen belül is igyekeztünk szolgálni a népi realizmus kir bontakozását. Sajnos, különféle technikai nehézségek miatt ezt tudtuk a legkevésbbé elérni, a népi realizmus talajáról itt siklottunk leginkább a népi romantika útjára. Egyet azonban megmutatott a tanfolyam. Azt, hogy a szabadszínjátszásban művészileg is hatalmas lehetőségek vannak. A szabadszínjátszó mozgalom fejlődése nem közömbös már az egész magyar színjátszás szempontjából sem. IV. Kapcsolatok felvétele a szabadművelődési szervekkel A Szövetség munkájának továbbvitelében elengedhetetlenül szükséges, hogy minél szorosabb együttműködést valósítsunk meg a szabadművelődési szervekkel. A szabadszínjátszó csoportok a szabadművelődésnek élcsapatai, faltörő kos szerepét játsszák parasztifjúságunk művelődésében. Kérjük a szabadművelődési tanácsokat és felügyelőségeket, hogy terjedjen ki gondoskodó figyelmük a szabadszínjátszó csoportok működésére. így haladhatunk előre célunk felé, hogy valamennyiünk közös munkájával megteremtsük az új magyar kultúrát. Vitányi Iván A VECSÉSI SZABADMŰVELŐDÉSI NAPOK Március 8-án és 9-én Vecsésen a helybeli Szabadművelődési Tanács szabadművelődési napokat rendezett. A rendezés munkájának feladatát a vecsési pedagógusok vállalták. Hetekig dolgoztak fáradhatatlanul a megrendezett kiállítások anyagának összeállításán. A szabadművelődési napokra Budapestről is többen eljöttek, köztük Gombos Ferenc, Házi Árpád, Barczán Endre, Oláh István, Kulin György, Volly István. Mindenki megelégedéssel fogadta azt az értékes munkát, amit a vecsésiek végeztek a szabadművelődési napok megrendezésével. A program egyrészt értékes kiállításokból, másrészt tudományos és kulturális előadásokból állt. A Telepi-utcai iskola tantermeiben elhelyezett kiállításokat szép számmal tekintették meg a vecsésiek, sőt sokan átjöttek Monorrói is. Legszemléttetőbb volt a vecsési hathónapos népfőiskola háziipari kiállítása. A népfőiskola lelkes és ügyeskezű hallgatóinak szemléltető bemutatásában láthattuk az angóra feldolgozását, a szőnyegszővést, kukoricaháncsból kézitáskák, kenyérkosarak készítését, szaímakosarak fonását, kefekötést, gépkötést, kötélkészítést. A jóminőségű háziszőttes kenyér- és törlőruháknak vásárlója is akadt. Volt képkiállítás és könyvkiállítás is. Utóbbi anyagát öt budapesti könyvkiadócég vitte le Vecsésre. Sajnos, nagyon kevesen vásároltak a könyvekből. A bélyegkiállítás értékes ányagának legnagyobb részét Salamon Ferenc tanító állította ki. A vecsési szabadművelődési napok legnagyobb eredménye azonban a népművészeti kiállítás volt A kiállítás anyagát, a magyar föld különböző vidékeinek értékes népművészetét, házról-házra járva Vecsés lakosainak otthonából gyűjtötték össze a rendezők. Vecsésnek ugyanis nincs népművészete, nincsenek jellegzetes kézimunkái. Vecsés a sváb gyűrűnek volt egyik láncszeme. Kétszáz évvel ezelőtt Mária Terézia telepítette ide a svábokat. A Grassalkovich hercegek vadászkastélya 234
