Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1947-04-01 / 4. szám

Terveink

1. A hároméves munkaprogram elkészítése (Lásd az »Űj Szántás* következő számát).

2. A hároméves terv keretébe illeszkedő, de még tavasszal sürgősen megindítandó munkák

a) az analfabétizmus elleni küzdelem megszervezése,

b) szabadművelődési tankönyvek és segédkönyvek szerkesztése,

c) Szabadművelődési Könyvtár címen kiadványsorozat szerkesztése,

d) a társadalmi munkák komoly összefogása,

e) a vidéki tanácsokkal való kapcsolat kimélyítése,

f) vezetőképző tanfolyamok rendezése,

g) tanítóképzőintézetek számára szabadművelődési tankönyv készítése.összefoglaló

Az OSzMT nagy gépezete nehezen jött mozgásba, de most már működik. Hálás köszönet mindenkinek, aki az indítás nehéz munkájában résztvett. De hálás köszönetét kell mondanunk a kritikáért, sőt a néha ellenségesen elmondott kritikáért is, mert az mindig az ügy iránti érdeklődésből, sőt mély felelősségérzetből fakadt. De nemcsak köszönetét mondunk, hanem kérünk is. Működésünk második esztendejének küszöbén szeretettel kérjük és hívjuk a Tanács minden egyes tagját, külső munkatársainkat és kritikusainkat, hogy fokozott mértékben segítsenek elvégezni vállalt feladatunkat.

A nagy érdeklődéssel hallgatott főtitkári jelentés után a közgyűlés a következő határozatokat hozta:

1- Az Elnöki Tanács javaslatára egyhangúan elhatározta a közgyűlés, hogy az 1948-as centennáriumi év szabadművelődési feladatainak kidolgozására a Szakmai Bizottság albizottságként (szükség esetén a többi bizottság tagjaival s külső szakértőkkel is kiegészítve) 48-as albizottságot szervez. Az albizottság ideiglenes jellegű, működése a centennáriumi ünnepségekkel véget ér.

2. Ugyancsak a Szakmai Bizottság keretén belül (önként jelentkezés alapján más bizottságok tagjaiból is) Könyvtári Albizottságot alakít. Az albizottság felállítása azért szükséges, mert az üzemi- és népkönyvtárak szervezésével^ könyvjegyzékek összeállításával, legutóbb az Országos Könyvtári Tanács felállítására vonatkozó rendelettervvel kapcsolatban számos olyan speciális kérdés merült feli, amelyet csak szakértőkből álló kis munkaközösség oldhat meg gyorsan és sikeresen.

3. A közgyűlés elsőrendű feladatának ismeri el az analfabétizmus elleni küzdelmet. Elhatározta, hogy felhívja a társadalmi egyesületeket és a pártokat a közös munkára. A Tanács örömmel vállalja, hogy a különböző egyesületek segítségével tervszerűen felkutatja az írni-olvasni nem tudókat, valamint azokat a pedagógusokat is, akik különös sikert értek már el felnőttek tanításában. A pedagógusok számára továbbképző tanfolyamokat rendez, az analfabétizmussal kapcsolatos kérdésekről füzeteket jelentet meg s általában vállalja az ügy adminisztrálását.

4 Felhívást intéz a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Tanácsaihoz^ valamint a társminisztériumok iskolánkívüli neveléssel foglalkozó osztályaihoz a különféle kulturális munkák összehangolása ügyében. Az OSzMT szükségesnek véli, hogy az említett szervek időnként (az OSzMT és a Művészeti Tanács legalább kéthavonként) közös értekezletet tartsanak a munkaterületek felmérése és a feladatok megosztása céljából.

5. Egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a szabadművelődési munkában résztvevők számára vezetőképző tanfolyamokat rendez. A közgyűlés nagy többsége (két szavazat ellenében) elhatározta azt is, hogy felhívja a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter urat, hogy az OSzMT-on kívül semilyen szervezetnek se adjon a jövőben engedélyt „vezetőképző tanfolyam vagy akadémia»» szervezésére. A Tanács nem akarja a vezetőképzést monopolizálni* azonban egyelőre sem tudományos, sem politikai szempontból nem ismerhet el a vezetőképzésre más szervezetet illetékesnek. (Az természetesen autonom joga minden szervezetnek, hogy saját munkája számára maga nevelhessen vezetőket.)

6. Javasolja a közgyűlés és Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrnak, hogy a szabadművelődési ügyvezetőket, (amennyiben tanítók vagy tanárok), részesítése óraszámcsökkentésben. A községekben ugyanis a szabadművelődési munka teljes adminisztrációja az ügyvezetőket terheli, ők ezért semmi honoráriumot nem kapnak (a jövőben is legfeljebb havi 20-30 forintot fordíthat erre a célra a minisztérium), iskolai munkájukon kívül vállalják még ezt a sok időt igénylő munkát is, nem csak méltányos tehát, hanem szabadművelődési munkájuk komolysága érdekében is fontos,, hogy a tanítók az igazgatókat megillető, a tanárok pedig az egyetemi magántanároknak járó kedvezményt élvezzék.

227