Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
7. A 240/1946. M. E sz. rendelet 2. §. 1. pontja kimondja: A szabadművelődési fogalmazási tisztviselőket egyetemi vagy főiskolai képesítésű személyekből kell kinevezni. A szabadművelődési fogalmazási személyzet létszámának 30<>/o-a erejéig tanítói oklevéllel rendelkező személyeket is ki lehet nevezni. Tekintettel arra, hogy a szabadművelődési munka két esztendejének tanulsága szerint ebben a munkában a tanítók sokszor szívesebben vesznek részt, mint a tanárok és a kevés iskolájúakkal való foglalkozásban is nagyobb gyakorlatuk van, javasolja a klözgyűléis a Miniszter Ürnak a 30o/0-os arányszám eltörlését. A javaslat szerint a rendelet így hangzanék: „A szabadművelődési fogalmazási tisztviselőket egyetemi vagy főiskolai képesítésű, továbbá tanítói oklevéllel rendelkező személyekből kell kinevezni”. Amennyiben ez a rendelet nívósüllyedést jelentene, a szakvizsgabizottságnak mindig módjában lesz a meg nem felelő személyeket eltávolítani a státusból. A rendelet módosítása tehát veszéllyel nem jár> viszont számos alkalmas ember előtt nyitja meg a pályát. ,, 8. A 240/1946. M. E. sz. rendelet szerbit az OSzMT egyrészt elvi meggondolások, másrészt konkrét esetek alapján szükségesnek tartja, hogy a szabadművelődési fogalmazási státusba diplomával nem rendelkező egyének is kinevezhetők legyenek. A szabadművelődés két esztendeje alatt számos esetben előfordult, hogy egészen kivételes tehetségű eg}réneket sem lehetett alkalmazni, mert hiányzott a diplomájuk. Az OSzMT 1947 március havi közgyűlésén a szabadművelődés ügyének érdekében s a demokrácia szellemében a rendelet következő módosítását ajánlja: „A szabadművelődési fogalmazási tisztviselőket egyetemi vagy főiskolai képesítésű vagy tanítói oklevéllel rendelkező személyekből kell kinevezni (1. előbbi javaslatunkat), kivételes esetekben az Országos Szabad Művelődési Tanács vizsgálóbizottsága által alkalmasnak minősített képesítés nélküli egyének is kinevezhetők.” 9. A közgyűlés azzal a javaslattal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy szabadítsák fel Jókai, Ady, Móricz, Mikszáth, Móra műveit a szerzői jog védelme alól, az egyenes ági jogi igények kíméletével. Az OSzMT tűrhetetlennek tartja, hogy felsorolt klasszikusaink művei kapitalista érdekek miatt nem lehetnek a dolgozók közkincsévé. 10. Ismervén az idei költségvetési év szűkreszabott kereteit,, a közgyűlés tudomásul veszi, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter a Tanács elnökének és képviselő tagjainak ismételt tiltakozására is csak kis mértékben tudta módosítani a szabadművelődés költségvetését, azonban kijelenti, hogy nemcsak a szabadművelődés céljaira engedélyezett összeget kevesli, hanem a minisztérium költségvetésének proporcióját kifogásolja, jelen formájában erősen antidemokratikusnak tartja. A Tanács jó előre, a jövő évi költségvetés elkészítése előtt kéri és javasolja a kultusztárca rendelkezésére álló összeg demokratikusabb, a tömegek művelődését támogató szétosztását, ellenkező esetben nem tudja vállalni a szabadművelődési munkáért a felelősséget a társadalom előtt. 11. Végül egyhangú határozattal kimondotta a teljes ülésig hogy a szabadművelődés egyik legfontosabb feladatának tekinti nem csak az analfabétizmus, hanem minden szellemi analfabétizmus (antiszemitizmus, társadalmi előítéletek, babonák stb.) elleni küzdelmet. A SZABADMŰVELŐDÉSI TANÁCSOK ELSŐ ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Az Országos Szabad Művelődési Tanács március 13—15-én konferenciát tartott a kerületi Szabad Művelődési Tanácsok és néhány helyi tanács 2—2 képviselője számára. A legtöbb vidéki tanács nemrég alakult meg, így ez volt az első alkalom, hogy közvetlenül kaphassanak tájékoztatást a szabadművelődés országos irányítóitól, elébük tárják igényeiket s egymás közt is kicserélhessék tapasztalataikat, elgondolásaikat. Az egyes tanácsok képviselőinek beszámolójával kezdődött a konferencia s ezek a beszámolók folytatódtak a másik két napon is, minden szabad időt kihasználva, így is hamarabb kifogyott a konfe-228
