Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
népművelés a művelődési alapviszony első személyének erőszakoskodása volt a második személlyel szemben, addig a szabadművelődés a második személy igényeinek a szolgálata (nem kiszolgálása). A népművelés egyesekben tudatosan, másokban öntudatlanul élő »imperialista« törekvés volt, nemcsak politikai tendenciája,, hanem a művelés módja szerint is. A szabadművelődés tartalmában és formájában a tiszta demokrácia egyik legszebb megnyilatkozása. A népművelés azon gondolkodott, hogy mire tanítsa a népet saját céljai érdekében, a szabadművelődés folyton azt kérdezi, hogy mire kiváncsi a nemzet s hogyan lehet kíváncsiságát kielégíteni. A szabadművelődésnek erre az állandó kérdésére mindig és mindenünnen egyhangú válasz érkezik: a nemzet minden időben arra kiváncsi elsősorban, hogy lehet-e és érdemes-e élni? Kulturálisan úgy jelentkezik ez a kérdés napjainkban, hogy megszabadulhatunk-e már végre a germán szellem még mindig sokféleképpen gyarmatosító hatásától s megszülethetik-e végre a magunk sajátos, alapjaiban demokrata, felépítésében modern műveltsége. Az évszázadokon keresztül megalázott népnek megbecsülésre, tehát demokráciára; az érzelmileg megzavarodott és elidegenedett népnek sajátos formákra; a szellemi fejlődésében évszázadokkal ezelőtt elakadt népnek a legmodernebb tudományos világképre; a megbénult népnek szabad és szabadító társadalmi életre van szüksége. A szabad művelődés ezeket a szükségeket és igényeket próbálja kielégíteni, hirdetvén szerte az országban, hogy minden embernek szabad és lehet most már művelődnie, lehet emberi életet élnie. Vidéki látogatások A szabadművelődési ügyosztály kezdeményezésére és támogatásával ebben az évben 240 szabadiskola működött (minimálisan 3 hónapos, 200 órás, a résztvevők száma legalább 30). Kb. 2000 tanfolyamot tartottak és 2700 községben volt valamilyen szabadművelődési munka. A Tanács elnöke és titkárai látogatásaikkal és előadásaikkal igyekeztek a tanfolyamoknak, szabadiskoláknak nagyobb lendületet adni. Gyakran tartottak előadásokat pedagógiai gyűléseken és járási szabadművelődési konferenciákon, ezeken az alkalmakon a járások valamennyi pedagógusa és közigazgatási funkcionáriusa megjelent, az ilyen látogatások hatása tehát nagyon széleskörű volt. Az ilyen konferenciákon nemcsak adtunk, hanem talán még többet kaptunk, rengeteg kíváncsisággal, gondolattal, tervvel tértünk haza, hiszen alapelvünk értelmében mindig kikérdeztük az összejövetel résztvevőit. A közgyűlés napjáig a következő városokat és községeket látogattuk meg: Gyömrő, Gödöllő, Nyíregyháza, Debrecen, Makó, Monor, Szeged, Nagykörös, Cegléd, Zalaegerszeg, Hódmezővásárhely, Hajdúböszörmény, Veszprém, Gyón, Nagykáta, Földes, Bihartorda, Sárospatak, Tata, Szeged, Érd, Soroksár, Újpest; Pánd, Váa, Vecsés, Szolnok, Romhány, Pécs és néhány baranyamegyei falu. összesen kb. 80 vidéki látogatást tettünk. Egy-egy városban két-három előadást is tartottunk különböző hallgatóság számára (a helyi tanácsnak, a pedagógusoknak, az ifjúságnak, stb.) s a körzeti és járási konferenciákon nemcsak egy-egy hely, hanem egy-egy vidék képviselőivel jutottunk kapcsolatba. Könyvjegyzékek, vezérfonalak A szabadiskolák tantervének megjelenése után hamar kiderült, hogy az előadók maguk nem tudják a tanlerv kereteit tananyaggal kitölteni,, ezen a téren nagyon sürgős segítségre szorulnak. A OSzMT szakmai és pedagógiai bizottsága egyrészt összeállította a népkönyvtárakba, általában a szabadművelődés munkásainak elsősorban ajánlható könyvek jegyzékét (ez még az ősz folyamán 12 szakból el is készült), másrészt vezérfonalakkal próbált segítséget nyújtani. Segéd- és tankönyvek kiadására nemcsak szűk költségvetésünk miatt pem gondolhattunk, hanem azért sem, mert nem állott rendelkezésünkre speciális céljainknak megfelelő írógárda. Egy ilyen írógárda felnevelése egyik legfontosabb jövőbeli feladatunk. Alább közöljük eddig megjelent szillabusaink jegyzékét. A nyomtatottak 5000, a sokszorosítottak több száz példányban jelentek meg, általában el is fogytak. 1946/47. évben megjelent szillabusok jegyzéke 1. sz. Andics Erzsébet: A magyar nép az 1848—49-es szabadságharcban, 2. sz. Andics Erzsébet: Magyarország a kiegyezés korában, 3. sz. Andics Erzsébet: Az 1918—19-es forradalmak, 4. sz. Andics Erzsébet: A reakció és a német barátság erősödése Magyarországon, 5. sz. Vargha Balázs: Hogyan vezessünk analfabéta tanfolyamot? 6. sz. Koczkás Gyula: Milyen időjárás várható? 7. sz. Timaffy László: Élet a magyar földön (Földrajz), 8. sz. Timaffy László: A termőföld, 9. sz. Koczkás Gyula: öntözés. 10.,, 11., 12. sz. Szabó Árpád: A munkásság és parasztság írói, 224
