Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
Szabó Imre: A polgári jogokról és kötelességekről, Vargha Tamás: A mindennapi élet számolása és mérése, Koczkás Gyula: Természettudományi alapismeretek, különös tekintettel a mezőgazdasági munkával foglalkozókra, f Timaffy László: Magyarország földrajza, Karcsay Sándor: Közigazgatási jog, Kulin György: Csillagászat, Vargha Balázs: Néhány klasszikusunk elemzése. Előkészületben: 1. A parasztság története, 2. Szabadságharcaink a német elnyomás ellen, 3. A szomszédországok földrajza, 4. Járások, megyék földrajza, különös tekintettel a talajtani viszonyokra, 5. Előadások rendezése, 6. Műkedvelő zenekarok, népi zeneszerszámok, 7. A magyar otthon fejlődése. Rádióelőadások A Tanács a szabadművelődés elvi kérdéseinek a széles néprétegek előtt való tisztázására február 5-én rádióelőadás sorozatot indított, az előadások kéthetenként következnek egymás után. A Magyar Szabadszíujátszók Országos Szövetsége A Tanács és az ügyosztály a műkedvelőcsoportok összefogására, a széles néprétegek színjátszóösztönének kifejlesztésére, a különféle engedélyek megszerzésének megkönnyítésére 1946 októberében megalakította a Magyar Szabadszínjátszók (Műkedvelők) Országos Szövetségét. Az OSzMT a MaSzOSz-t gyermekének tekinti, teljesen rábízta a szabadszínjátszás szervezésének ügyét. Kísérletek a kulturális egyesületek munkájának összehangolására Az OSzMT tudatában van annak, hogy nem végrehajtó, hanem tanácsadó szerv, éppen ezért az intézkedést mindig örömmel engedi át akár a szabadművelődési ügyosztálynak, akár a társadalmi egyesületeknek. Maga csak arra törekszik, hogy egységbe foglalja a különféle kulturális törekvéseket s vigyázzon azok munkájának nívójára. Ennek érdekében 1946 júliusában ankétet rendezett az ifjúsági és nőegyesületek számára, 1947 februárjától kezdve pedig havonta összehívja a női egyesületeket, minden alkalommal egy másik egyesület helyiségében, egyrészt azért, hogy a vendéglátó egyesület bemutathassa szervezetét és működését, másrészt azért, hogy bizonyos kérdésekben akcióközösségre lépjenek egymással. A februári összejövetelt a MNDSz helyiségeiben tartottuk s két különösen fontos határozatot hoztunk: 1. egységes terv szerint kezdjük meg a küzdelmet az analfabétizmus ellen, 2. valamennyi női egyesület vezetőségének bevonásával vitadélutánokat tartunk a női kérdésekről. A Tanács folyóirata A szabadművelődési ügyosztály 1945 októberében »Szabadművelődési Híradó«, később csak »Híradó« címmel Simándi Béla szerkesztésében tájékoztató körlevelet indított. Ez a körlevél havonként kétszer, a nyári hónapokban egyszer, előbb 4, később 10—12 oldalon jelent meg 3500 példányban. 1946 júniusában az ügyosztály a »Híradó« kiadását átadta az OSzMT- nak, a Szabadművelődési Tudományos Intézetnek és a Népművelők Tudományos Társaságának. Októbertől kezdve a »Híradó« egyedül a Tanács körleveleként jelent meg, novembertől kezdve »Szabadművelődési Híradó« címmel. Utolsó száma karácsonykor jelent meg (20. szám). Az Elnöki Tanács még októberben úgy határozott, hogy januártól kezdve a »Híradó« helyett négyíves, havonként megjelenő didaktikai és methodikai, de a nagyközönség számára is olvasható folyóiratot indít. Az »Üj Szántás« januárban meg is indult. Egyelőre 4000 példányban jelenik meg. A Tanács belső munkarendje A Tanácsnak 110 tagja van. Tagjainak legnagyobb része nagyon sokfelé elfoglalt pártember vagy művész, ekkora és ilyen összetételű testület nagyon nehezen mozgatható. Az intézkedés gyorsítása céljából az ügyeket leggyakrabban mindjárt az Elnöki Tanács intézi. Szükségszerint kikéri azonban a Bizottságok vagy a Tanács egy-egy szakértő tagjának véleményét. A Tanács az alakuló közgyűlésen kívül a mostanival együtt két teljes ülést tartott. Az Elnöki Tanácsnak eddig 12 ülése volt: eleinte felvételi kérelmekkel, később a szabadiskolákra és 1848 megünneplésére vonatkozó rendelettervvel és javaslatokkal, a Bizottságok ügyrendjével, értelmiségi gyűlések rendezésével, a közművelődési bizottságok felállítására 225